A lehetséges lépések egyik nagyon is rosszul hangzó változata szerint az államilag szervezett doppingolással vádolt ország sportolói nem vehetnek részt a közelgő phjongcshangi téli olimpián, tekintet nélkül arra, hogy soraikban hányan követtek el doppingvétségeket, illetve hányan nem. Nem kérdéses, hogy egy ilyen szankciónak súlyos következményei lehetnek.

Schmitt Pál, az olimpiai mozgalmat kormányzó sportszervezet 1983-ban megválasztott tagjának az a véleménye, hogy a Végrehajtó Bizottságnak alaposan fel van adva a lecke. Nincs idő további vizsgálatokra és konzultációkra: december első hetében 16 sportdiplomatának kell felelősségteljes döntést hoznia.

Egy újabb bojkott?

„Nemrég tértem haza egy szöuli nemzetközi tanácskozásról, amely jó alkalmat kínált arra is, hogy tájékozódhassak az orosz sportra váró döntések különféle változataival kapcsolatban – ezzel kezdte Schmitt Pál az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatát.
– Értesüléseim szerint három lehetséges döntés születhet december 5-én és 6-án a Végrehajtó Bizottság ülésén. Amennyiben a határozat elmarasztaló lesz, megismétlődhet Los Angeles, amikor 1984-ben a sportolóikra leselkedő veszélyre hivatkozva a Szovjetunió bojkottálta az amerikai földön megrendezett nyári olimpiát. Remélem, hogy ez semmiképpen sem fog bekövetkezni, bár a jelenlegi helyzet olykor a hidegháborúra emlékeztet.

A második változat első hallásra bizarrnak tűnhet, de lehet, hogy éppen ez lesz a megoldás. Dönthetnek úgy, hogy az orosz sportolókat csak azzal a feltétellel engedik rajthoz, ha az olimpiai bizottságuk 50 millió dolláros összeget utal át a NOB-nak, amelyet aztán az utolsó centig a doppingellenes küzdelem céljainak megvalósítására használnának fel.

Végül az is megtörténhet, hogy az orosz versenyzőket ugyan rajthoz engedik, ám Oroszországnak tudomásul kell vennie, hogy a nemzeti színek képviselőinek ismét nem a saját lobogójuk alatt kell felvonulniuk és az eredményhirdetésnél sem az orosz himnuszt hallgathatják. Sokan vélekednek úgy, hogy ezt nem fogják tudomásul venni. Bármilyen, a részvételt engedélyező döntés is szülessen, egy biztos: az orosz sportolókat a téli játékok rajtjáig, aztán pedig a versenyek alatt folyamatosan ellenőrizni fogják, többször, mint bárki mást, és olyan gyakorisággal, amit akár hajtóvadászatnak is lehet nevezni. Mondanom sem kell, hogy a mintavételekben az orosz ellenőrök nem vehetnek részt, a levett mintákat pedig egytől-egyik más országok akkreditált laboratóriumaiban analizálják majd, ugyanis a moszkvai működését felfüggesztették.”

Nem szabad mindenkit egy kalap alá venni

Schmitt Pál nem ért egyet azzal, hogy egy műkorcsolyázóra vagy egy csúszó korong (curling) versenyzőre ugyanúgy tekintenek, mint - csak a példa kedvéért - egy jégkorongozóra, vagy egy sífutóra, mint ha a doppingolás veszélye ezekben a sportágakban azonos lenne.

„Soha nem voltam a kollektív büntetés híve, ennek több fórumon is hangot adtam. Igazságtalannak tartom, ha egy ország minden sportolóját egy kalap alá veszik. Ebben az esetben azért, mert az Agenda 2020 is az ártatlan sportolók védelméről szól. A mostani helyzet ugyanakkor annyira elmérgesedett, hogy már-már robbanásveszély fenyeget. A NOB soron következő közgyűlésére közvetlenül a jövő évi téli játékok előtt kerül sor, így helytálló az a megállapítás, hogy a Végrehajtó Bizottság tagjainak a vállára nehezedik a feladat megoldásának teljes súlya”– hangsúlyozta Schmitt Pál, aki 1989-től nyolc évig maga is a NOB VB tagja volt.

(SzPress Hírszolgálat/Szalay Péter, Fotó: MOB/Szalmás Péter)