A legfelső sportvezetés első lépcsőben százötvennégy edzőt részesít kiemelt anyagi juttatásban. Ezzel a konkrét lépéssel azt szeretnék elérni, hogy az elismerten legjobb magyar edzők ne menjenek külföldre, hanem inkább itthon, a magyar sport javára kamatoztassák képességeiket. A másik, ezzel párhuzamos cél pedig az, hogy a következő időszakban a már évek óta külföldön dolgozó, kiváló szakemberek közül esetleg többeket is hazacsalogassanak.
- Mi a véleménye a kormánynak erről a merőben újszerű döntéséről, amellyel az arra érdemeseket végre megfelelő anyagi alaphelyzetbe kívánják hozni?
„Ez a kérdés már sok éve megoldásért kiáltott! A jelenlegi kormány végre lépett – köszönjük. Az elgondolás egyértelműen jó, a megvalósításban viszont látok problémát. Ha én lennék döntési pozícióban, ezeket a kiemeléseket az eredményesség mellett iskolai végzettséghez is kötném, úgy-mint a mesteredzői cím adományozásánál. A kiemelt edzői státuszt nem csak eredményesség szerint adnám, hanem megkövetelném a tevékenység betöltéséhez szükséges, szakedzői, vagy testnevelő tanári végzettséget.”
- Mit gondol, az Ön kiemelése a 154 edző közé, mit jelent sportágának? Elégedett Ön a jelenlegi helyzetével?
„Hát ezt nem merném határozottan állítani. Örömmel tölt el, hogy fiatal tehetségek kerestek meg, hogy foglalkozzam velük, de emiatt is a legfőbb gond az, hogy nincs mögöttünk állami támogatásban részesülő egyesület. Ez egy ördögi kör. Magánegyesületben versenyzőim nem részesülhetnek a jelenlegi juttatásból. A másik probléma, hogy komoly élsport erős utánpótlás nélkül nem létezhet.
- Ön kiemelkedő versenyzői múlttal rendelkezik és edzőként is hangos sikereket mondhat a magáénak…
„ Igen. Ám egészen másként is alakulhatott volna a pályám, például ha találok megfelelő szakembert abban az időben. Bár így is ötszörös világbajnoknak mondhatom magam, de miért ennyi, és miért nincs közte olimpiai érem arra egy példa. 1996-ban Pulai Imrével magyar bajnokok lettünk C-2 500 méteren. Ha akkor olyan edzővel dolgozhattam volna, aki hisz bennem nem hagytam volna abba a sportolást. Erőm teljében voltam és még voltak ambícióim. Így viszont edző lettem, hiszen Pulai Imre és Novák Ferenc felkészítése nagy kihívás volt, és úgy éreztem, tudok nekik segíteni és tudok változtatni a sportágban uralkodó szemléleten. Az eredmények engem igazolnak, hiszen 1999-ben Vb-ezüstöt szereztek ötszázon, majd Sydneyben az olimpiai dobogó tetejére is felállhattak. Négy évvel később, mikor Vajda Attila az enyémhez hasonló helyzetet élt át, biztatásomra elkezdett dolgozni és a közös munkánk eredménye az athéni bronzérem lett. Sajnos a távolság miatt nem folytathattuk az együttműködést, de így is büszke vagyok, hogy világklasszis karrierjét én indíthattam el. Kozmann György is három évig velem készült ebben az időszakban. A Csabai Edvinnel és Hüttner Csabával közös felkészülés és a tervszerű edzői munka eredményeként nyolc világbajnoki aranyérem született. Az elmúlt olimpiai ciklusban Mike Róbert, Varga Dávid és Németh Szabolcs dolgozott velem, az olimpiára közülük Varga Dávid tartalékként jutott ki.”
- Előbb hosszú éveken át a Budapesti Honvédnál versenyzett majd dolgozott, 2008 és 2012 között pedig az MTK alkalmazásában állt. Most viszont egy kis klub, a Merkapt Maraton SE kenusaival foglakozik. Hogy is van ez?
„Egyszerűen BHSE-ben a vezetőség a kenus szakágat gazdasági okokból felszámolta és ezt az élményt éltem át az MTK-ban is. 2012. szeptemberében lejárt a szerződésünk, nem ajánlottak hosszabbítást. Nagyon nehéz talpon maradni, ha gazdasági okok miatt csak a kajakos utánpótlás nyereséges. A kenus kollégáimmal együtt mindent megteszünk a kenus szakág hegemóniájának megőrzéséért. Jelenleg egy áldozatkész sportember, Salánki György magán úszóházában vendégeskedünk a Gubacsi hídnál. Most hat fiatal tanítványom van, Sáfrán Mátyás és Németh Szabolcs mellett. Meggyőződéssel állítom, ha valaki szeretettel és alázattal végzi az edzői munkát, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye és az álmok valóra válnak.”
- Fentebb azt szorgalmazta, hogy az edzők törekedjenek a legmagasabb iskolai végzettségek megszerzésére. Ezzel a kérdéssel személy szerint hogyan áll?
„Természetesen ezért is sokat teszek. Jelenleg disszertációmat írom, melynek témája ,,Kenus versenyzők felkészítése a flow által”. Dolgozatom fő gondolata, hogy az élsport után is egészségesek és sikeresek lehetünk, pontosan attól a plusztól is, amit a tevékenység során és sikereinkkel megélünk. Ezeket a téziseket adatokkal támasztom alá sportágunk olimpiai és világbajnokainak vizsgálatával.”
(Jocha Károly)