„Köszöntöm 2011. legeredményesebb magyar sportágának képviselőit” – ezekkel a szavakkal üdvözölte Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára a soron lévő konzultáció résztvevőit.

Téma: mondhatnánk „természetesen” az úszás, hiszen ebben az évben a válogatott a csúcsra jutott. A magyar úszók elmúlt 15 esztendő második legjobb eredményét produkálták a világbajnokságon, Sanghaiban. Az egy arany és három bronzéremnél jobb teljesítménnyel csak a római világbajnokságon sikerült teljesíteni.

Valójában ennél is fontosabb, hogy versenyzőink 13 alkalommal léptek rajtkőre a Világbajnokság döntőiben. Összesítve ez minden idők legjobb vb teljesítménye. Nem beszélve a hat országos felnőtt csúcsról (Kis Gergő 4; Gyurta Dániel 1; Kapás Boglárka 1). Jelenleg 13 versenyzőnk teljesítette az olimpiai „A” szintet (Bernek Péter, Biczó Bence, Cseh László, Gyurta Dániel , Hosszú Katinka , Jakabos Zsuzsanna, Kapás Boglárka, Kis Gergő, Mutina Ágnes, Risztov Éva, Verrasztó Evelyn, Verrasztó Dávid, Takács Krisztián).

Végre van csapatunk! Míg az elmúlt időszak legjellemzőbbje volt, hogy 2000 környékén Kovács Ágnes majd azt követően Risztov Éva, mígnem Cseh László volt az egyetlen, aki dobogóra állhatott, ezúttal immáron másodszor három versenyzőnknek is sikerült érmet nyernie.
Gyurta Dániel, Kis Gergő és Cseh László egyaránt remekelt Shaghaiban, nekik köszönhetően csapatunknak olyan nagy hatalmakat sikerült megelőznie az éremtáblázaton, mint Németország, Japán és Kanada, de ennél még többet mond az a ponttáblázat (Championships Trophy) amely az összteljesítményt értékeli, azaz számba veszi a FINA listahelyezéseket és az elődöntős szerepléseket is.
Ezek alapján Magyarország megelőzte többek között Olaszországot, Dél-Afrikát, Svédországot és Lengyelországot is. A világbajnokság 181 országának versenyében az előkelő 11. helyen végzett a magyar csapat! Csapatunkra elsődlegesen a kiegyenlítődés a jellemző, hiszen 50m gyorstól 1500m-ig és majdnem valamennyi úszásnemben volt magyar döntős.

Hatalmas munka van az eredményeik mögött, hiszen a versenyzők 7 úszószakosztályból kerültek ki (A Jövő SC, Kőbánya SC, Rája 94 ÚK, ANK Pécs, PVSI, Bajai DÉMÁSZ, Dunaferr DSI). Az sem elhanyagolható tény, hogy a pekingi olimpián szerzett 19 ponthoz képest 24 olimpiai pontot gyűjtöttek be a mieink Shanghaiban. És ha már a pontoknál tartunk: a magyar úszósport ebben az évben 1 olimpiai ponttal megelőzte az ország sikersportágát, a kajak-kenut. Londonnal kapcsolatban pedig érdemes a következőt megemlíteni: mivel az olimpia jövőre Európában lesz, így elvárható lesz a még jobb ötkarikás eredmény elérése. Miért? A statisztika azt bizonyítja, ha Európában rendeznek olimpiát, akkor 25-30%-kal jobban teljesítenek az „öreg” kontinens versenyzői.

A magyar úszó eredmények legszebb ékköve Gyurta Dániel 200m mellúszásban nyert aranyérme, aki példamutató, profi hozzáállással és versenyzéssel mutatta meg, hogy 2011-ben is ő a világ legjobbja ebben a számban, ugyanúgy, mint Rómában. Nem elhanyagolható, hogy 100m mellúszásban országos csúcsával fantasztikus 6. helyezést szerzett.

Kis Gergő négy országos rekordja, valamint két bronzérme mutatja, hogy igazi klasszissá érett a hosszú gyorsúszó számokban. Taktikai érettsége hasonlóan magas színvonalú volt, mint Gyurta Dánielé, mindig a hajrában tudta biztosítani kitűnő helyezéseit.

Cseh László 200m vegyesen remekül versenyzett, ugyanakkor 400m vegyesen sajnos betegsége (asztma) miatt fél oldalasra sikerült a teljesítménye. Laci 2003 óta minden világversenyről éremmel tért haza, ezért fájó különösen, hogy 400m vegyesen a munkából elért barcelonai teljesítménye is elég lett volna az ezüstérem megszerzéséhez.

Az ifjúsági olimpiai bajnokok – mint pl. Kapás Boglárka - remekül beilleszkedtek a világbajnoki csapatba, ami bizonyítja a magyar edzők értékmegőrző képességét, hogy a fiatal jól képzett versenyzőket át tudják menteni az elit kategóriába, a felnőtt korosztályba. Kiss László szövetségi kapitány egyébként bőven tud válogatni és akár a 2016. riói olimpiára is lenne csapata. A kapitány nagy létszámmal dolgozik: világbajnoki kerete 80 fős, míg olimpiai kerete 40 fős.

Örvendetes, hogy nemcsak a magyar úszósport jelene, hanem az utánpótlása (trabzoni EYOF: 3 magyar aranyérem Sebestyén Dalma és Kiss Nikolett révén) is nagyon erős, jövője garantált.
A sportág létesítmény helyzetére jellemző, hogy országszerte éves szinten egy-két olyan uszodát adnak át, melyek alkalmasak műhelybázis kialakítására, ilyen pl. a kecskeméti fedett komplexum.

A konzultáción Molnár Zoltánon és Kiss Lászlón kívül részt vett Szabó Tünde, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára; Güttler Károly, junior szövetségi kapitány; Dr. Kausz István, válogatott keretorvos; Medvegy Iván és Farkas Tibor, a MOB szakmai főmunkatársai; Dala Tamás, a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ vezetője; Dr. Balogh Péter, a londoni olimpia sportegészségügyi csoportjának vezetője; az OSEI részéről Dr. Téglásy György főorvos; a miniszterelnöki hivataltól dr. Teimer Gábor; a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportszakmai főosztályától dr. Sarnyai Zsuzsanna valamint Komáromi Tibor, miniszteri tanácsadó.