Vajda Attila: Nagyon kellett ez az aranyérem a lelkemnek

Vajda Attila: Nagyon kellett ez az aranyérem a lelkemnek

2013. 09. 03.
Megosztás

Vajda Attila két éremért utazott a hétvégi duisburgi kajak-kenu világbajnokságra.

Az olimpiai bajnok kenus számítása pontosan bejött, hiszen 1000 méteren arany, míg 5000 méteren ezüstérmet szerzett.

„Nagyon jól felkészültem, ugyanúgy, mint a páros, amely szintén világbajnok lett. Szisztematikusan fel voltak építve az edzések, ennek köszönhetően a futam elején, közepén és végén is erősek voltunk” – mondta Attila, aki nem felejtette el megjegyezni, mennyire fontos volt számára, hogy a két fiatallal, a kenu kettesek között világbajnoki címig jutó Vasbányai Henrik, Mike Róbert duóval készülhetett.

„Alapvetően azért volt jó velük edzeni, mert hárman azonos sebességen vagyunk, versenyen hasonló időket megyünk. Amit Henrikkel a válogatón mentünk, az a sebesség az, ami a versenyen is kell. Azzal, hogy együtt készültünk, olyan edzéseket alakítottunk ki, ami kiváltotta azt, hogy egymást húztuk magunkkal” – mondta az immár háromszoros világbajnok.

Vajda számára egyébként is sokat jelenthet Németországban versenyezni, hiszen idén harmadszor vett részt itt világversenyen, és a 2007-es világbajnokság, valamint a 2009-es Eb után idén is aranyéremmel zárt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a legutóbbi vb-n is ő diadalmaskodott (2011-ben Szegeden), így elmondható, megvédte világbajnoki címét.

„Arra figyeltem, hogy nem húzzanak el az elején és ne kelljen az élen haladók után menni. Ennek köszönhetően 300 métertől ott voltam Brendel és az orosz srác mellett. Ez nem volt meglepő, hiszen az előfutamokban is már első 250 méter után vezettem” – mondta arról, milyen taktikával állt neki az 1000 méteres döntőnek.

Elárulta, nagyon jó érzés volt, hogy meg tudta védeni a világbajnoki címét. Elsősorban azoknak az embereknek köszönte mostani sikerét, akik hittek benne, bíztatták, kitartottak mellette a kudarcnak kikiáltott tavalyi év után is.

„Ez egyébként is egy jubileumi év, hiszen tíz éve, hogy kenuzom és érmekkel jövök haza a különböző világversenyekről. Ugyanúgy folytatjuk, ahogy London után, és bízunk benne, hogy talán könnyebb lesz a támogatók szempontjából is. Szeretném Henrikékkel tovább folytatni a munkát, mi már elgondoltuk, és talán ők is azt látják, hogy működik. Végre Kolonicsék után ismét vannak Magyarországnak olyan kenusai, akik ott vannak az élmezőnyben” – mondta Attila a jövőjével kapcsolatos terveit.

„Az utolsó százon már tudtam, hogy világbajnok vagyok. Tudtam, éreztem, hogy már nem fog senki megverni. Boldog voltam, nagyon kellett ez az aranyérem a lelkemnek. Úgy érzem be tudtam bizonyítani, hogy még mindig jó vagyok” – összegezte Attila a világbajnokság legfontosabb tanulságát.

(Forrás: molcsapat.hu, fotó: Vékássy Bálint)