Kosárlabda

A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség 213 tagországgal rendelkezik, világszerte több mint 450 millióan kosárlabdáznak. A hazai szövetségnek 121 egyesület a tagja, a regisztrált játékosok száma 24313 fő. A férfi válogatott az 1964-es, a női az 1980-as olimpián szerepelt utoljára. A női szakágnak van reális esélye a londoni olimpiai játékokra való kijutásra. A sportág létesítmény helyzete nem kielégítő, a válogatott csapatok nem rendelkeznek saját központi csarnokkal. A szövetségnek erősítenie kell a sportágban a nemzeti érdekeket, vagyis a hazai bajnokság, nemzetközi kupák mellett a nemzeti válogatottak anyagi és erkölcsi támogatását.

1. CÉLKITŰZÉSEK

Tervezett kvalifikált versenyzők száma: 1 női és 1 férfi válogatott csapat

Olimpiai pontok száma: 1 pont

2. VÁLOGATÁSI ELVEK

A női olimpiai csapat esetében, 2009-es év a fiatalítás éve, egy olyan válogatott összeállítása, amelyik a következő évben kiharcolhatja az EB és az Olimpiai kvalifikációt. A férfi szakágnál az olimpiai válogatott kereteket adó játékosok jelentős része az elmúlt időszakban klubcsapataikkal nem szerepeltek a különböző európai klub tornákon, és így jelentős nemzetközi mérkőzés deficittel rendelkeznek. A későbbi eredményesség szempontjából generációváltásra van szükség.

3. ÉVENKÉNTI CÉLVERSENYEK ÉS TERVEZETT EREDMÉNYEK

Női olimpiai csapat esetében

2009: Európa Bajnokság – Lettország

Továbbjutás a csoportból, VB kijutáshoz elért eredményt megcélozni.

2010: Világbajnokság- Eb Középdöntő

Kijutni a 2011es EB-re, ahol biztosítani lehet majd a kijutást az olimpiára.

2011: Európa bajnokság

Bejutni a legjobb hatba (ötbe), ami biztosítja a kijutást az Olimpiára.

Férfi olimpiai csapat esetében:

4. KVALIFIKÁCIÓS STRATÉGIA

12 – 12 csapat, 288 játékos.

Közvetlen jogosultság

A Világ Olimpiai Selejtező Tornán való részvételre a következő csapatok jogosultak:

Azok a csapatok, amelyek közvetlenül nem jutnak az olimpiai döntőbe, a világ olimpiai selejtező tornán szerezhetik meg a jogosultságot (3 csapat). A világ olimpiai selejtező tornán minden zónából a fent jelzett számban (a kontinentális bajnokságon elért helyezés függvényében) azok a csapatok vehetnek részt, amelyek a közvetlenül nem kvalifikálták magukat az olimpiai döntőre.

A jelenlegi kvalifikációs rendszerben a magyar férfi válogatott három úton juthat be a 2012-es olimpiai döntőbe.

1. Közvetlen jogosultság
   1. A 2010. évi világbajnokságról, amennyiben Magyarország csapata nyeri a világbajnokságot. Ez természetesen csak elméleti esély, hiszen a nemzetközi erőviszonyokat figyelembe véve a VB. győzelem nem realitás Magyarország számára.
   2. A 2012. évi olimpiai döntőt megelőző 2011. évi Európa Bajnokságról, amennyiben Magyarország csapata az első vagy a második helyen végez.
2. Közvetett jogosultság
   1. A 2011. évi Európa Bajnokságon a 3-6. vagy a 3-8. helyezés elérése.
   2. A 2012. évi világ olimpiai selejtező tornán az 1-3.helyezés elérése

A női szakág olimpiai döntőbe jutásának feltételei:

Az Olimpiára az előző évben megtartott Európa Bajnokságról lehet kijutni.

A 2010-es EB középdöntő ezért kulcsfontosságú, mert itt kell kiharcolni a 2011es EB részvételt.

5. SPORTDIPLOMÁCIAI FELADATOK

Legfontosabb sportdiplomáciai feladat a kontinentális és a világszövetség (FIBA Europe és FIBA World) vezetőivel és munkatársaival való jó kapcsolattartás, a gyakori kapcsolatban álló nemzeti szövetségek vezetőivel és munkatársaival való együttműködés, mely mind a klubversenyek, mind a hazai bajnokságok, mind pedig a válogatott csapatok nemzetközi szereplése során jelentős szerepet játszik.

A FIBA Europe Végrehajó Bizottságának (FIBA Europe Board) jelenlegi tagja Bodrogváry Iván, aki egy személyben a FIBA Europe Női Szakmai Bizottságának elnöki tisztét is betölti. A FIBA Europe Technikai Bizottságának magyar tagja Hartyáni Zsolt, meghatározó személyisége a játékvezetéssel foglalkozó, valamint a nemzetközi játékszabályok változtatását előkészítő és felügyelő bizottságnak.

6. A SPORTÁG LÉTESÍTMÉNY HELYZETE

A kosárlabda sportág hazai létesítmény-helyzete nem megfelelő. Az NBI-es Bajonkságokban játszó csapatok csarnokainak csak egy része „európai színvonalú”, így ezek jelentős részét kellene bővíteni, korszerűsíteni. A legrosszabb helyzetben a válogatott csapatok vannak, hiszen a szövetség nem rendelkezik olyan kosárlabda csarnokkal, vagy nem használhat olyan állami tulajdonban lévő sportlétesítményt, amiért nem kell bérleti díjat fizetni. A programok tervezésekor jelentős költségvetési tételt jelent az edzőtáborok és tétmérkőzések helyszínéül szolgáló sportlétesítmények bérleti díja is, mely szakmai szempontból messze nem nevezhető ideálisnak!.

7. SPORTEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA, DOPPINGELLENES KÜZDELEM

Az MKOSZ kapcsolatot tart a Magyar Antidopping Csoport, a TUE és a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület képviselőivel. A magyar válogatottban szereplő sportolók, valamint az NBI-es klubokban játszók rendszeres doppingellenőrzésen esnek át. A sportág hazai történetében soha nem fordult elő doppingeset.

8. AZ OLIMPIAI FELKÉSZÍTÉST IRÁNYÍTÓ SZAKEMBEREK

A női olimpiai felkészülésért felelős szakemberek:

A felkészítésben résztvevő további edzők, szakemberek:

Az NBI-es (a válogatott játékosokat adó klubok) edzők, segédedzők, orvosok, pszichológusok, gyúrók, vezetők.

A férfi olimpiai felkészülésért felelős szakemberek:

9. OLIMPIAI KERETEK

„B” kerettag: 72 fő

Olimpiai férfi válogatott keretek

9. A SPORTÁG ÁLLAMI TÁMOGATÁSA