Londonban megelőztük Dél-Amerikát (is)

Ezt azonban sikerült jócskán túlteljesíteni. Versenyzőink nyolc aranyat, összesen pedig tizenhét érmet szereztek, csakúgy, mint nyolc éve Athénban, vagy tizenkét éve Sydneyben. Csakhogy amíg akkor ez az éremtáblázat 13. helyéhez volt elég, Londonban a kilencedik helyen végeztek a mieink. Legutóbb 1992-ben, a barcelonai olimpián sikerült az első tíz közé kerülni az éremtáblán. Akkor, amikor az 1991-ben felbomló Szovjetunió egykori tagállamai még közös csapattal indultak...

Három olyan ok volt, ami miatt sokkal szerényebb eredményeket vártak a mieinktől Londonban: a pekingi olimpián elért gyengébb eredmények, az azóta lezajlott világbajnokságokon mutatott teljesítmények, illetve az, hogy a csapat létszáma több mint fél évszázada, 1956 óta nem volt ennyire alacsony.
Mint ismert, Pekingben mindössze három aranyat, illetve tíz érmet szereztek versenyzőink, s ennél gyengébben legutóbb 84 éve, az 1924-es párizsi olimpián szerepelt a magyar küldöttség.
Bár a következő év világbajnokságain nyolc elsőséget gyűjtöttek be sportolóink az olimpiai számokban,2010-ben ez a szám már csak öt, tavaly pedig mindössze négy volt.

154 FŐ VOLT A VÉGLEGES LÉTSZÁM

Ráadásul csupán 157 tagú csapat utazhatott Londonba, ez még a pekinginél is 14 fővel kisebb volt. Mi több: ebből a 157-ből végül 154 fő lett, mert az úszók közül a váltókba benevezett Rákos Patrik, Gregus Brigitta, Joó Sára, Kádas Vivien és Tompa Orsolya nem indult, a kézilabdázóknál viszont plusz két fő, Laluska Balázs és Putics Barna is pályára léphetett Gulyás Péter és Pérez Carlos helyett.

Ezzel a 154 fős létszámmal egyébként a tizenkilencedik legnépesebb csapat volt a miénk. Tegyük hozzá, hogy a pekingi 171-gyel is csak két hellyel voltunk beljebb, és az athéni 219 is mindössze a 16. helyet jelentette. A részt vevő 204 nemzet közül a legtöbben a házigazda britek voltak, akik 542 sportolót neveztek, az amerikaiaknak 530, az oroszoknak 436, az ausztráloknak pedig 410 versenyzőjük indulhatott.
Az éremtáblázaton azonban közülük csak nyolc tudta megelőzni a mieinket. Például a több mint két és félszer akkora létszámú ausztrálok, a majdnem kétszer akkora japán, spanyol és kanadai csapat mind-mind mögöttünk végzett az éremtáblázaton.
A nálunk népesebb küldöttségek közül amúgy a fél földrésznyi területen élő kanadaiak szerepeltek a leggyengébben: mindössze egy aranyérmet szereztek, azt is trambulinon, azaz gumiasztalon, ami egy ekkora nemzetnél finoman fogalmazva is visszafogott teljesítmény. Persze még mindig jobban szerepeltek a „juharlevelesek", mint 1976-ban, amikor hazai pályán, Montrealban arany nélkül maradtak.

A LEGNÉPESEBB CSAPATOK LONDONBAN
1. Nagy-Britannia     542 fő
2. Egyesült Államok     530
3. Oroszország     436
4. Ausztrália     410
5. Németország     392
6. Kína     380
7. Franciaország     331
8. Japán     293
9. Olaszország     284
10. Spanyolország     282
11. Kanada     277
12. Brazília     258
13. Dél-Korea     245
14. Ukrajna     237
15. Lengyelország     218
16. Új-Zéland     184
17. Hollandia     178
18. Fehéroroszország     165
19. MAGYARORSZÁG     154
20. Argentína     137

DÉL-AMERIKA: 8 ARANY

És ha már a földrészeket emlegettük, kíváncsiak voltunk arra, hogy a mieink hogyan végeztek volna egy-egy régióban. Nos, a kép Dél-Amerikában a legkedvezőbb, hiszen több arany lett a miénk, mint a déli kontinens országainak összesen. Ott a következő nyári olimpia házigazdája, Brazília volt a legeredményesebb három arannyal, rajta kívül Argentína, Kolumbia és Venezuela szerzett még egy-egy elsőséget, azaz összesen hatot.

AFRIKA: 11 ARANY

De az afrikai kontinens sem volt sokkal erősebb a mieinknél: Dél-Afrika és Etiópia három-három, Kenya kettő, Algéria, Tunézia és Uganda egy-egy aranyig jutott, ami csak hárommal több, mint a magyar aranytermés.

SZOMSZÉDAINK

Körül néztünk szűkebb környezetünkben is. A szomszédos országok közül az ukrán csapat több mint nyolcvan fővel volt nagyobb a miénknél, ám végül csak hat aranyat szerzett. Másik hat szomszédunk viszont összesen nem szerzett annyi elsőséget, mint a mi delegációnk: a horvátok hármat, a románok kettőt, a szerbek és a szlovénok egyet-egyet nyertek, míg a szlovákok arany, az osztrákok pedig érem (!) nélkül maradtak.

9. MAGYARORSZÁG     8     4     5
14. Ukrajna     6     5     9
25. Horvátország     3     1     2
27. Románia     2     5     2
42. Szlovénia     1     1     2
42. Szerbia     1     1     2
59. Szlovákia     0     1     3
– Ausztria     0     0     0

A CSAPAT TÖBB MINT FELE PONTSZERZŐ LETT

Összegezve állíthatjuk, büszkék lehetnek sportolóink a londoni szereplésükre, a brit fővárosba ugyan az elmúlt több mint fél évszázad legkisebb csapatával utaztunk, de a létszám – mint az már korábban is többször bebizonyosodott – nem jelent semmit. A minőség többet ér, márpedig erre most nem lehetett panasz, hiszen a Londonban induló 154 magyar versenyző közül 78 (ez több mint a csapat fele) végzett pontszerzőként, azaz az első hat hely valamelyikén.

A pontverseny végeredményét itt megtekintheti.

(Forrás: NSO)