Magyar sikerek a Világjátékokon

Az első Világjátékoknak 1981-ben rendezték Santa Clara adott otthont, de ezen Magyarország nem vett részt. A következő öt megmérettetésen a búvárúszók képviselték hazánkat, s többször is aranyéremmel  tértek haza .
Magyarország először a 2005-ös duisburgi Világjátékokon vett részt szervezett csapattal, a Nemzeti Sportszövetség koordinálása mellett. Hazánkat 12 sportág 63 sportolója képviselte. A siker nem maradt el, hiszen az ejtőernyős célbaugrók versenyében Asztalos István szerzett aranyérmet. A magyar klasszis hatalmas csatában, úgynevezett „szétugrással” nyerte meg a versenyt a hazaiak favoritjával szemben. A csapat egy ezüstérmet is szerzett női strandkézilabda-válogatottunk révén, mely a fináléban egy utolsó másodperces kapusgóllal veszített Brazília ellen.

A strandkézisek sikere a 2009-es Világjátékokon sem maradt el. A tajvani Kaohsiungban 12 sportág 74 magyar kiválósága vett részt az olimpián kívüli sportágak közös versenyén, köztük a férfi strandkézilabda-válogatott tagjai is. A kiváló együttes magabiztosan menetelt a döntőig, ahol a történelem félig-meddig megismétlődött: ismét a brazilok nyerték a finálét, a mieink pedig a dobogó második fokára állhattak fel. A magyar küldöttség azonban nem maradt aranyérem nélkül: S. Kovács Ádám karate versenyző duisburgi ötödik helye után Kaohsiungban szenzációs versenyzéssel győzött, megkoronázva ezzel rendkívül sikeres pályafutását. Valóságos éremhalmazzal térhettek haza sárkányhajósaink, akiket ugyan egy aranyéremtől utólag, máig vitatott körülmények között megfosztottak, ám így is két második és egy harmadik helyet lapátoltak össze. Bravúros teljesítménnyel lett bronzérmes Kanyó Dénes: a szegedi uszonyos úszó 400 méteres felszíni úszásban lett harmadik. Az olimpiához hasonlóan a Világjátékokra is igaz: kijutni legalább akkora bravúr, mint ott a dobogóra állni.

A magyar résztvevők a világjátékok történetében eddig 8 arany-, 15 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek.