Csalódottság az elvesztett BL-döntő után

Karl Erik Böhn vezetőedző elszalasztott lehetőségről, birkózásról beszélt, az idény végén visszavonuló Pálinger Katalin úgy vélte, csapatként maradt alul a kisalföldi együttes, az irányító Görbicz Anita szerint pedig nem tudta magából mindenki kihozni a maximumot, míg a beállós Heidi Löke nem találta a szavakat a csalódottságtól.

"Nagyon kemény meccs volt, amelyen tényleg a világ két legjobbja találkozott. Ezúttal megérdemelten győzött a Podgorica, noha megvolt a lehetőségünk három perccel a meccs vége előtt, hogy mi nyerjük meg a párharcot. Nüanszok döntöttek, s ezek most nekik kedveztek" - mondta a norvég tréner a visszavágót követő sajtótájékoztatón.

A szakember MTI-nek adott nyilatkozatában hozzátette, hogy jószerivel nem is kézilabda, hanem birkózás folyt a pályán, s ennek nem találták az ellenszerét - még emberelőnyben sem, hiába kapott belőle nyolcat is a Győr. Ennek ellenére úgy vélte, játékosai mindent megtettek a sikerért. A kudarc okai között elsőként a hazai összecsapás utolsó öt percét említette, amikor ötgólos előnyről kettőre csökkent a különbség a két csapat között, továbbá kiemelte, az ellenfél kiváló kapusteljesítményét és felettébb agresszív, de igen hatékonynak bizonyuló védekezését.
Böhn megerősítette, hogy a Győrnél szerződésének megfelelően az idény végén befejezi a munkát, s a továbbiakban csak a magyar válogatott szövetségi kapitánya lesz.

"Nagyon csalódott vagyok. Nehéz ilyenkor bármit mondani, az ember csak pörgeti magában, hogy ha eggyel több lövést véd, vagy ha otthon nem adjuk le öt gólról az előnyünket... De talán az bánt a legjobban, hogy csapatként győztek le bennünket" - mondta a bravúros védéseivel majdnem a meccs hősévé váló Pálinger, akit Haraldsen helyére már a 10. percben becserélt Böhn. Ezzel kapcsolatban a kapus megjegyezte, meglepte a döntés, hogy ilyen hamar beállt, mert az elmúlt időszakban kevés lehetőséget kapott.

Görbicz Anita (b) és Vérten Orsolya (j) ölelik meg a szezon végén visszavonuló győri Pálinger Katalint, amint a kapust köszöntik a női kézilabda NB I döntőjének első mérkőzéseként játszott Győri Audi ETO KC - FTC Rail Cargo Hungaria találkozó után, Győrben. MTI Fotó: Kovács Anikó

"Küzdött és harcolt az egész csapat, de nem tudta mindenki kihozni magából a maximumot, és a kispadról nem érkezett elég segítség. Pálinger viszont fantasztikus volt, ő tartott meccsben minket, ha nem így véd, akkor nincs is miről beszélni" - mondta Görbicz Anita, aki 29. születésnapján nem a BL-trófeát emelhette magasba, hanem 133 találatával "csak" a sorozat gólkirálynői címéért járó díjat. Ezt viszont már nem láthatta a 400 fős győri szurkolótábor, mert alig pár perccel a meccs után a helyi rendőrség kiürítette a vendégszektort...

A két magyar játékos szavait mindenképpen alátámasztja, hogy az év legfontosabb mérkőzésén többen adósak maradtak a jó játékkal és a gólokkal. A Győrnek éppen az erősségének számító támadójátéka mondott csődöt, ugyanis átlövésből szinte alig-alig volt eredményes a zöld-fehér gárda, ráadásul bejátszásokból sem sikerült betalálni, azaz többnyire egyéni megoldásokból és betörésekből, Görbicz heteseiből, illetve a szélről született a magyar gólok javarésze. Így fordulhatott elő, hogy az átlövő Andrea Lekic és a beállós Löke mindössze három, illetve két góllal zárta az összecsapást, de a másik átlövő, Amorim is úgy lett ötgólos, hogy a második játékrészben csak egyet ért el. A norvég beállós könnyeivel küzdve nem is tudott mit mondani a meccs után.

Miközben a Győr hetedik elvesztett európai kupadöntőjét siratta - korábban négyszer (1999, 2002, 2004, 2005) az EHF Kupa, illetve egy-egy alkalommal a BL (2009) és a KEK (2006) fináléjában maradt alul, utóbbi esetben szintén a Podgorica ellen -, óriási ünneplés kezdődött az 5000 férőhelyes, színültig megtelt Moraca Csarnokban, görögtüzek gyúltak, majd az utcán az autók dudálásától volt hangos Montenegró fővárosa. Érdekesség, hogy amíg a Győr hét elvesztett európai döntőt számlál, addig a hazaiak egyik erőssége, Bojana Popovic egymaga ugyanennyi győzelmet: a harmadik klubjával (korábban Slagelse és Viborg) összesen hatodik BL-diadalát aratta, s a Slagelsével egyszer az EHF Kupát is elhódította.




(Forrás: mti)