Megjelent Litkey Farkas életrajzi könyve

Litkey Farkas kiemelte: szülei, nagybátyja és a rokonság révén került közel a vitorlázáshoz. A versenyző felidézte: 1993-ban indult először a Kékszalagon, legértékesebbnek pedig "egyben a 11 Kékszalag-győzelmet" értékeli, de ha csak egyet kellene megemlítenie, akkor a Soling-világbajnokság megnyerésére esik a választása.

Elmondása szerint 2005-ben aratták a legszerencsésebb győzelmüket a Kékszalagon, ekkor "nem érezte, hogy győzni fognak". 2010-ben szoros helyzetben szenvedtek vereséget, de utána "sokkal édesebbek lettek" a következő két évben aratott győzelmek - tette hozzá.

Megjegyezte: anekdoták is szerepelnek a könyvben, amely megmutatja azt is, hogy a vitorlázás - szemben többek között a hegymászással - nem veszélyes sportág, mert itt "a felelősség szerepe tisztázott".

Litkey Farkas közölte: csapatuk másfél hónapot készül egy-egy versenyre, a feltétlen bizalom pedig fontos a csapatban, máskülönben nem tudnak az elvárt szinten teljesíteni. Heti négy edzést tartanak esténként négy-négy órában, de csapattársai más hajókon is edzenek - tette hozzá.

Az MTI kérdésére a vitorlázó elmondta: festőművész apjának három asszonytól öt gyermeke született, ő az első feleség első fia, egyik testvére szobrászművész, húga pedig festőművész, így a művészeti vonal is megmaradt a családban. Ők az öccsével vitték az élsportolást tovább, ugyanakkor édesapja Litkey Balázs és annak testvére, Litkey Bence vitorláztak is.

További MTI kérdésre megjegyezte: számára az élsportra való felkészülés vége volt az az 1996-os atlantai olimpia, amit úgy lehet felfogni, mint a diplomaszerzést a civil szférában. Beszélt arról is, hogy mintegy 50 hajóosztályban lehet világbajnoki címet szerezni, de "kevés ahhoz az élet, hogy mindegyikben elmélyüljön az ember".

Tájékoztatása szerint az egyszemélyes olimpiai osztályokban a vitorlázó hajófejlesztési tudása nem jelenik meg, itt "felértékelődik a fizikum és a taktika". A kétszemélyes Repülőhollandi "kötött hajóforma", de a hajó állítása "nagyon szabad", az árbocot előre-hátra lehet mozgatni. A harmadik típus a Kékszalagon induló versenyhajók, itt változtatható a hajó és a vitorla mérete, és nem csak a gyorsaság számít - sorolta.

Rámutatott: a gyerekek között van elegendő jelentkező a vitorlázásra, azonban kevés az utánpótlásnevelő egyesület, ezért nem tudnak annyit felvenni, amennyien jelentkeznek, akik viszont ezekbe az egyesületekbe bekerülnek, "jó helyen vannak". Megítélése szerint a következő olimpián - a tavalyi Finndingi-világbajnokságon hetedik - Berecz Zsombortól sokat lehet várni.

(Forrás: MTI)