VETÉLKEDŐK

A Mező Ferenc Olimpiai Szellemi Vetélkedő az általános és középiskolások számára, valamint a „Nyitott Játékok – Párizs 2024” című felnőttek részére meghirdetett olimpiai szellemi vetélkedő kiírása

A Magyar Olimpiai Bizottság az általa működtetett Magyar Olimpiai Akadémián keresztül újra meghirdeti a két népszerű, eddig is minden évben, illetve nyári olimpiák évében meghirdetett vetélkedőit, némileg új formátumban.

A „Nyitott Játékok – Párizs 2024” Olimpiai Szellemi Vetélkedő (kiírás, kérdések, eredmények) itt elérhető.

A Mező Ferenc Szellemi Olimpiai Vetélkedő (kirás, Kahoot-felület elérése, a vetélkedő állása) itt elérhető.

A MOA TÖRTÉNETE

A Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) – a világ 27. nemzeti akadémiájaként, a szocialista országok között elsőként – 1985. november 23-án alakult meg a Testnevelési Főiskolán. A szervezet és a magyar olimpiai mozgalom jelentőségét, egyben elismertségét mutatja, hogy a Testnevelési Egyetemen (TF) megrendezett eseményen részt vett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, a spanyol Juan Antonio Samaranch is. A megjelenteket a magyar sportvezetés akkori első embere, Buda István is köszöntötte.

A Magyar Olimpiai Bizottság az olimpiai eszme és a magyar sportmozgalom olimpiai hagyományainak ápolása elősegítése céljából működteti a Magyar Olimpiai Akadémiát (MOA). A Nemzetközi Olimpiai Akadémia (NOA) 1961-ben a görögországi Olümpiában alakult. Magyarország már a kezdeti években igen aktívan részt vett a munkájában. A hetvenes évektől a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös-kollégiumában és a TIT-ben folytak olimpiai szemináriumok.

A MOA-alapítás előkészületeiben jelentős szerepe volt Csanádi Árpádnak, a MOB korábbi főtitkárának (1983-ig), a NOB magyar tagjának. Az alakuló ülésen részt vett Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és Nikosz Nissziotisz professzor, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia akkori elnöke, valamint Ottó Szymiczek, a NOA magyar származású dékánja és Schmitt Pál, a MOB főtitkára, a NOB magyar tagja, a MOA első elnöke is. A MOA-irodát korábban felkereste Jacques Rogge NOB-elnök és Iszidorosz Kuvelosz professzor, a NOA első embere is.

Azt, hogy Magyarország mennyire meghatározó tagja volt az olimpiai családnak, Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnökének a MOA budapesti megalapításakor mondott beszéde is tükrözi. Emlékeztetőül: a MOB 1985-ben 90 éves, a szervezet elnöke ekkor az OTSH első embere, Buda István.

„Fontos a nemzetközi olimpiai mozgalom jövője szempontjából, egyben nagyon érdekeltek vagyunk abban, hogy összekapcsoljuk a sportot, az olimpizmust a kultúrával. Van Nemzetközi Olimpiai Akadémiánk, világszerte egyre több nemzeti olimpiai akadémiánk. Sok országnak van sportmúzeuma, számos országban szerveznek sporttörténeti, sportrajz-, sportképzőművészeti versenyeket. (…) Szeretnénk megmutatni a világnak, hogy a sport és az olimpizmus századunk végén nemcsak egyike a nagy társadalmi mozgalmaknak, hanem a kultúrának is nagyon fontos része. Mindez mutatja, hogy ez a nemzeti olimpiai akadémia itt, Budapesten is milyen fontos. Önöknek is arra kell törekedniük, hogy ezeket a célokat országukban mindinkább terjesszék. Biztos vagyok abban, hogy sikerülni fog. Önök az olimpiai család legkiemelkedőbb tagjai közé tartoznak. Nagyon fontos részt vállaltak az olimpiák történetében. (…) Van szerencsém bejelenteni a Magyar Olimpiai Akadémia első ülését” – mondta Juan Antonio Samaranch.

A nyári ifjúsági olimpiai táborok megrendezését az akadémia tanácsa 1989-ben határozta el, azóta az ország 11 települése látta vendégül az olimpiabarát fiatalokat, akik közül többen határainkon túlról érkeztek. A rendszeres sportprogramok mellett olimpikonokkal, bajnokokkal is találkozhatnak az általános és középiskolás diákok. 2004-ig a főiskolások, egyetemisták részére is megrendezték a tábort. A szellemi diákversenyek is a MOA kezdeményese alapján indultak 1998–99-ben, 8 iskola bevonásával. A kezdeti sikerek után a Magyar Diáksport Szövetséggel közös rendezésben fejlődött országossá a szellemi diákolimpia rendszere, melynek névadója az 1928-as szellemi olimpia bajnoka, a sporttörténész Mező Ferenc, a MOB egykori alelnöke, a NOB tagja lett.

A MOA aktív szervezője az 1998 óta jegyzett olimpiai témájú nemzetközi gyűjtőtalálkozónak is, egy-egy eseményen 8-10 ország több mint 100 gyűjtője ad randevút egymásnak. Az 1985–87-ben rendezett olimpiatörténeti szemináriumon mintegy 200 hallgató vett részt. A MOA-évkönyv 1986 óta évről évre, 200-300 oldalon számol be a tevékenységről. Ma a majd’ 150 nemzeti olimpiai akadémia között is az egyik legaktívabb a magyar. Korábbi székhelye a TF volt, mintegy egy évtizede a MOB-irodában talált otthonra. Az alapítók közül Szikora Katalin, Printz János és Szakály Sándor a mai napig is meghatározó, aktív tagja az akadémiának.

Az aktualitásokat Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára foglalja össze. „A fáklyavivők, lángőrzők terén úttörők vagyunk. Az 1993–94-es tanévtől kezdve tudatos és tervszerű az együttműködés az olimpiai iskolákkal, amelyeket országos hálózatba foglaltunk. Jelenleg 27 olimpiai iskola és új színfoltként 3 óvoda működik az olimpiai akadémia égisze alatt, amelyek olimpiai bajnokok, sportdiplomatáink nevét viselik – ez több mint 10 ezer diákot, fiatalt jelent, akik az olimpiai mozgalommal, eszmével találkoznak nap mint nap. A MOA együttműködésével az ország különböző területein 22 olimpiai hagyományőrző baráti kör vagy egyesület tevékenykedik, amelyek fő feladata az olimpiai eszme helyi ápolása, az olimpiai emlékek gyűjtése, őrzése, az olimpiatörténeti kutatás. 1986-tól vándorgyűléseket szervezünk járva az országot, ezeknek a fórumoknak az a célja, hogy minél több településre eljusson az olimpia eszmeisége, az értékei, hagyományai. Ez idáig mintegy 50 városban 76 vándorgyűlést tartottunk. Fontos a nemzetközi jelenlétünk, évről évre képviseltetjük magunkat Olümpiában a különböző nemzetközi fórumokon, és ott voltunk az Európai Olimpiai Akadémiák Szövetségének 2017-es megalakulásánál is. Kapcsolatot ápolunk a határon túli magyarsággal a Vajdaságtól Erdélyen és Kárpátalján át az Ipolyságig, de az olimpia fővárosába, Lausanne-ba is ellátogatunk már.”

A Magyar Olimpiai Akadémia társszervezője volt az európai olimpiai akadémiák közös szervezete háromnapos egri szemináriumának, melyen tucatnyi nemzet képviselői – alapvetően a közép-európai országok szakemberei – az olimpiai nevelést vették górcső alá 2023 márciusának első napjaiban.

A MOB elnöksége a 2023. március 13-ai ülésén döntött a Magyar Olimpiai Akadémia személyi összetételéről is; elnöknek dr. Iglódi Endre ügyvédet, több sport témájú kiadvány szerzőjét, a MOB Hagyományőrző Bizottságának tagját, a Magyar Kézilabda Szövetség Emlék Albizottságának elnökét, a keszthelyi Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör megalapítóját választották meg; főtitkárként Győr Bélát megerősítették pozíciójában. Az alakuló ülésre március 28-án került sor a MOB székházában, ahol Martinek János és dr. Szakály Sándor lett a régi-új alelnök.

A MOB 2024. szeptember 7-ei tisztújító közgyűlése – melyen elnöknek újraválasztották Gyulay Zsoltot – utáni elnökségi ülésen, október 2-án döntöttek a MOA tanácsának személyi összetételéről is. Az új elnök a londoni olimpiai bajnok úszó, a NOB Sportolói Bizottságának korábbi tagja, Gyurta Dániel lett, a szervezet eddigi vezetője, dr. Iglódi Endre tag maradt, a főtitkári poszton megerősítették Győr Bélát. Az alelnökökről az alakuló ülésen határoznak.

A Magyar Olimpiai Akadémia vezetői
A MOA elnökei: Schmitt Pál (1985–1990), Aján Tamás dr. (1990–2021), Bukta Zsuzsanna dr. (2021-2023), Iglódi Endre dr. (2023-2024), Gyurta Dániel (2024-)
A MOA főtitkárai: Kutassi László dr. (1985–1992), Mező Mária (1996–2016), Lehmann László (2017–2018), Győr Béla (2018–tól)
A MOA titkárai: Szikora Katalin dr. (1985–1993), Mező Mária (1993–1995)