Nehéz döntések napja az EYOF-on

Nincs annál rosszabb, mint amikor valaki nagyon készül egy versenyre, ám az utolsó pillanatban kénytelen lemondani a lehetőségről. Két magyar sportolónak is át kellett élnie ezt az érzést csütörtökön a téli EYOF-on: előbb Kóka Ádám számára vált nyilvánvalóvá, hogy miután a szerdai edzésen kiújult egy korábbi térdsérülése, nem fog tudni rajthoz állni műlesiklásban, majd pedig a műkorcsolyázó Ekker Lénának kellett rádöbbennie, hogy nem bírják el a lábai az esti kűrben.

Ahogy dr. Toman József, a Team Hungary egyik csapatorvosa elmondta: Ekker vírusos betegséggel küzd, ami testileg és lelkileg is nagyon sokat kivett belőle. Bár pótoltak mindent: folyadékot, ionokat, kalóriát, de nem lehetett olyan szintre hozni, hogy a reggeli edzésen megfelelő minőségű munkát tudjon végezni. S hiába magas ilyenkor a sportoló motivációja, az nem mehet az egészség rovására, úgyhogy az egyetlen helyes döntés volt a visszalépés.

„Már reggel sem éreztem jól magam, de elmentem az edzésre, meg akartam próbálni, hogy hátha össze tudom rakni a kűrt – mondta Ekker Léna, aki már szerdán is betegen versenyzett. – Próbáltam összekötni azt a három elemet, amiben nem szoktam hibázni, de már az első ugrásban meghaltam. Vitt előre a szívem, de nem volt már energiám, kellett volna még két forgás, de úgy éreztem, összeesek. A könnyeimmel küszködtem, éreztem, hogy sajnos nem fogok ma kűrt futni. Még sosem mondtam vissza versenyt, remélem, soha többet nem is fogok, de most nem volt mit tenni – mindent megpróbáltam.”

Az alpesi sízők műlesikló számában Kóka Ádám sérülés miatti kényszerű búcsúja után Schneider Milánnak és Major Noelnek szoríthattunk – ám nekik is csak az első futamig. Szepesi Bertold sportágvezető szerint ugyanis egy kifejezetten nehéz, az EYOF szintjénél jóval nehezebb pályát tűztek ki a rendezők – az első futamon 33-an estek ki, ami műlesikláshoz képest is igen magas szám. Sajnos, a két magyar fiú is közöttük volt.

„Ez a pálya nagyon nagy kihívást jelentett az egész mezőny számára: megpróbáltam mindent, hogy jól síeljem végig, de egy ponton elvesztettem a nyomást, és már nem lehetett visszahozni – mondta Schneider Milán. – Sajnálom, mert nem úgy sikerültek a versenyek, ahogy elterveztem, de sokat tanultam belőle, és fel kell állnom, mert március elején következik az ifjúsági világbajnokság.”

Major Noel is egyetértett abban, hogy nehéz pálya volt: a tűzés és a puha talaj megnehezítette a versenyzők dolgát: „Sajnos nem tudtuk rendesen megsíelni a pályát, annyira mély volt a gödör a kapu mellett, hogy emiatt elment a futam. Ám annak ellenére, hogy a versenyek nem úgy sikerültek, ahogy szerettem volna, úgy érzem, érdemes volt rajthoz állni az EYOF-on, mert a Team Hungary nagyon jó kis közösséget alkot.”

Sífutásban a szabadstílusú versenyeket rendezték ezen a napon. A lányok 7.5 kilométeres távján Bere Johanna Zója az 53. helyen végzett. „Kemény volt nagyon, elfáradtak a lábaim, de amit tudtam, kihoztam magamból – nyilatkozta a célba. – A sprint még hátravan, azt várom a legjobban, úgyhogy próbálom magam a lehető legjobb formába hozni szombatig.”

A fiúk 10 km-es számában Ferbár Csongor a 62. helyet szerezte meg, és ami a legfontosabb, tanult az előző versenyéből. „Az első két kör nagyon jó volt, a harmadikban azonban egy kicsit megrogytam, volt egy esésem is az egyik lefelében, mert összeakadtam az egyik ellenfelemmel – nyilatkozta Ferbár. – Az utolsó kört nagyon meg tudtam nyomni, aminek köszönhetően bár nem ez a legjobb eredményem a szezonban, azért elfogadható. Ráadásul az első versenyből tanulva jobban be tudtam osztani az erőmet, aminek nagyon örülök. Én is várom a sprintszámot!”

XVII. TÉLI EURÓPAI IFJÚSÁGI OLIMPIAI FESZTIVÁL, BAKURIANI

Sífutás. Szabadstílus. Lányok (7.5 km): 1. Gatetane Breniaux (francia) 20:48.8, 2. Nisen (svéd) 12.4 mp h., 3. Neuville (francia) 25.0 mp h., …53. Bere Johanna Zója (magyar) 5:06.5 p h. Fiúk (10 km): 1. Daniel Pedranzini (olasz) 23:46.2, 2. Vuorela (finn) 27.4 mp h., 3. Cottaz (francia) 41.7 mp h., …62. Ferbár Csongor (magyar) 6:01.2 p h.