Nosztalgia est meglepetéssel

Pécsi Gábor, korábbi szövetségi kapitány, majd főtitkár és csapata meghívására kiváló bajnokok Balczó Andrással, Szondy Istvánnal és Martinek Jánossal  az élen, szakvezetők,  edzők, az öttusa családhoz tartozók zsúfolásig megtöltötték a belvárosi „Aranytíz” központ színháztermét.

A házigazda Pécsi Gábor és a 13 évvel ezelőtt sorra került világbajnokság főszervezője Pakucs János elevenítette fel az évtized magyar sporteseménye, minden idők legjobban rendezett és legnagyobb közönségsikert aratott öttusa világbajnokság emlékezetes pillanatait.


Beszéltek a Margitszigeten, alig 200 méteres körben lebonyolított, naponta tíz-tizenötezer lelkes néző jelenlétében zajlott négy magyar bajnoksággal végződött küzdelemről. Szavaikat  a rendelkezésre álló videó anyagból készített, több ízben vastapssal fogadott  összeállítással tették élvezetessé. Arra is emlékeztettek, hogy az akkoriban sokat bírált, az olimpia műsorán is veszélybe került öttusa olyan kiváló szervezők szakértő munkájával erősítette meg helyét a nemzetközi sport világában, mint a vb versenyigazgatója, Medvegy Iván és sajtófőnöke,  Szalay Péter.

A vb hősei, számtalan olimpiai-, világ- és Európa-bajnoki aranyérmek tulajdonosai is szóltak a jelenlévőkhöz. Kimondhatatlan jó érzéssel, mi tagadás büszkén hallgattuk, hogy a nyolc kiválóság nemcsak a sportban emelkedett  a legjobbak hanem a versenyzői pályafutásuk végeztével az életben is megállta, megállja helyét…

Vörös Zsuzsa, a világ legjobb női öttusázója, fiatalok nevelőedzője, tanítványai már a minap Tatán rendezett ifjúsági világversenyen is remekeltek.

Simóka Bea, gyakorló ügyvéd, a szövetség alelnöke, a nemzetközi szövetség tisztségviselője, korábban sportért felelős államtitkár is volt, Nóra lánya nemrég érmet nyert a legfiatalabb vívók versenyén.

Simóka Nóra vívó szakedző, az ELTÉ-n szerzett  pszichológusi diplomát.

Partics Katalin, később görög színekben is indult az olimpián, az óbudai „Aranypatkó” lovas klub elnöke és szakoktatója.

Balogh Gábor, miniszterelnöki sporttanácsadó, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke.

Sárfalvi Péter, a Hír TV műsorveztője.

Hanzély Ákos, fővárosi önkormányzati képviselő, a falfirkák, azaz graffitik elleni sikeres társadalmi összefogás vezéralakja, a fiatalok sportos nevelésének szószólója.

Madaras Ádám, kaszkadőr, a színművészeti főiskola vívótanára, több ismert színész, így Cserhalmi György alteregója, több hazai és külföldi film küzdőjeleneteinek koreográfusa, tervezője

A nyolc sportoló bemutatása után először a női és férfi váltóversenyről készült videó összeállításokat vetítették le.  A női csapat tagjai felejthetőnek tartják teljesítményüket, a férfiak viszont életük egyik legemlékezetesebb perceinek tartják a győzelmüket, melynek befejező száma, a futás igazi örömünnep volt.

A női egyéni verseny videó kockáit Vörös Zsuzsa kommentálta, aki fölényesen nyerve szerezte meg Magyarország első női világbajnoki címét.

Az est utolsó videó bejátszása a férfi egyéni verseny történéseit idézte. Pécsi Gábor nem várt meglepetéssel szolgált.  

A férfi verseny utolsó száma a futás volt, melynek történéseit nemcsak Balogh Gábor, a későbbi világbajnok, hanem a csata másik résztvevője a Prágából a terembe meglepetésként betoppanó nagy ellenfél, Libor Capelini együtt kommentált.

Megtudhattuk, hogy a futás előtt Balogh nem sok esélyt adott magának a győzelemre, hiszen az őt  2 másodperccel  követő cseh öttusázó igen jó futó hírében állt. Gábor úgy döntött, hogy megpróbálja saját iramát futni. Cseh vetélytársa az utolsó 500m-ig a sarkában követte, de utána a közönség lelkes biztatása új erőt adott a magyar fiúnak, s a margitszigeti arénába befutva, már nem volt kétséges, hogy Balogh Gábor szerzi meg a világbajnoki címet.  
                   Győző és legyőzött a teremben is nagy barátsággal ölelkezett össze.

A közel négyórás nosztalgia est befejezéseként a teremben megjelent bajnokok, közöttük Balczó András, a Nemzet Sportolója és a 1999-es vb hősei búcsúztak a kitartó hallgatóságtól.
Elismerés a bajnokoknak, gratuláció a nosztalgia est szervezőjének, Pécsi Gábornak…
A példát lehetne követni, várjuk a folytatást, más sportágak nosztalgia összejöveteleit.