Sikeres Eb után, reményteljes kvalifikációs vb előtt a kajak-kenusok

A sportszakmai megbeszélésen a szövetséget Boros Gergely szakmai igazgató, Hüttner Csaba felnőtt-, Makrai Csaba utánpótlás-, valamint Weisz Róbert, para-válogatott szövetségi kapitányok képviselték.

Mint ismeretes, a később kontinensviadalként is elismert minszki Európa Játékokon 4 arany- és 5 ezüstérmet nyertek a magyar kajak-kenusok. „A női kenupáros a magyar válogatott egyik legbiztosabb pontja" – fogalmazott Hüttner Csaba, utalva Balla Virág és Devecseriné Takács Kincső 500 méteren elért első helyezésére.

Az idei esztendő kiemelkedő jelentőségű viadala a világbajnokság lesz, ahol - amellett, hogy hazai pályán, Szegeden rendezik – a tokiói olimpiai kvóták jelentős része, 70 százaléka itt talál majd gazdára augusztus 21. és 25. között. A kvalifikáció megszerzésére ezt követően 2020 májusában még egy racicei és egy duisburgi viadalon lesz lehetőség. Az olimpiai tesztversenyt idén szeptemberben rendezik Japánban.

Weisz Róbert beszámolt a parakajak-kenus eredményekről, és örömmel jelentette ki, hogy a szövetség egyenrangú félként tekint a paraszakágra is. A szegedi vb számukra is kvalifikációt jelent a tokiói paralimpia tekintetében.

Makrai Csaba beszámolt a kiváló utánpótláseredményekről. „Folyamatosan a világ előtt járunk" – fogalmazott. Az utánpótláskapitány ismertetést adott a 24 fiatallal működő Párizs 2024 programról is, melynek egyik mentora a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán. Az ide tartozók kiemelt sportegészségügyi hátteret kapnak és havonta egy hét összetartáson vesznek részt.

Boros Gergely hozzátette, hogy jól működik az utánpótlást menedzselő Héraklész-program, a sportág népszerűsítésének, a fiatalok feltérképezésének formája a februári Héraklész-felmérő, és az eszkimó-, illetve indián játékok. A szakmai igazgató beszélt arról is, hogy a szövetség dr. Kováts Tímea koordinálása mellett sokat fordít az egészségügyi háttérre és a doppingellenes küzdelemre.

A sportágvezetők elmondták, hogy az országban több helyen jelentős infrastruktúra-fejlesztések, csónakházfelújítások, túrapontkialakítások valósultak meg a kiemelt sportágfejlesztésnek és pályázati forrásoknak köszönhetően.

Szóba került még, hogy a szakemberképzés a Testnevelési Egyetem mellett az ELTE-n és a szegedi egyetemen is jelentős.

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)