Száz év alatt „megnőttek” az olimpikonok

Kutatások kimutatták, mai sportolóink átlagosan 10 centiméterrel magasabbak, mint az első újkori, 1896-os olimpián voltak. Tim Olds egészségtudományi professzor szerint ugyanakkor nem minden sportágban történt szembetűnő testméretváltozás. Példaként a tornászokat hozza fel, akik egyre alacsonyabbak.

Charles Darwin elmélete, a legalkalmasabbak túlélése ebben az esetben azt jeleni, a sportolók teste egyre jobban specializálódik a különböző sportokhoz.

Manapság sportolóink testalkata differenciálódik, és nagymértékben eltér egymásétól. Száz éve lehetséges volt, hogy ugyanaz a személy nyerje meg a súlylökést és a 400 méteres síkfutást. Napjainkban ez elképzelhetetlen. Akkoriban az úszók vízilabdáztak is, 39 sportoló nyert aranyérmet több mint 1 sportágban. 

Az olimpia korai szakaszában nem számított különlegesnek az az eset, hogy valaki atlétikai versenyszámban és teniszben is aranyérmes lett, mint például az ausztrál Teddy Flack (1986).

Szociális, gazdasági és technológiai tényezők mind hozzájárulnak ehhez a változáshoz. Mivel a Föld népessége egyre nő, így több extrém képességű ember születik. Példaképp 1986-ban feltehetőleg csak egy ember élt a Földön, aki 2 méternél magasabb volt, ma ez a szám meghaladja a 3000-et.

Ahogy a sportágak terjednek a világban, azok egyre több emberez jutnak el. A jobb közlekedési és telekommunikációs helyzet, a sportolók magasabb bére mind hozzájárul ehhez a sikerhez. Idővel az edzésmódszerek és táplálkozási irányelvek is megváltoztak. A súlyzós edzések, a szteroidok és a növekedési hormon is nagyban hozzájárult a sportolók testalkatához.

És hogy hol van ennek vége? Valószínűleg genetikai határai lesznek. Tudósok már kísérleteznek. Létrehoztak sportolói sperma- és petesejtbankokat, ahol génterápia segítségével megakarják akadályozni az izomnövekedést gátló miosztatin működését. Ha ez bekövetkezik a határ a csillagos ég. 

(MOB-dailymail, fotó: Rio2016/Getty Images)