Szocsi 2014: A szigetvári szánkódombtól a londoni dobogóig

A kötöttfogásúak 55 kilós karfiolfülüje Szigetváron nőtt fel, ahol a domborzati viszonyoknak köszönhetően, gyermekkorában minden lehetősége megadatott a téli sportok gyakorlására. A kétszeres olimpikon a Mecsek-környéki lejtőkön és a várdombon rengeteget szánkózott, a csónakázótavon, amikor a jég is "úgy akarta", korcsolyázott.

"Amikor én gyerek voltam, még igazi, nagy telek voltak, sok hóval. Ma már nem is érdemes szánkót venni a lurkóknak, mert gyakorlatilag nincsen havunk" - emlékezett vissza Péter, majd elárulta azt is, hogy a sífutással már versenyző korában ismerkedett meg, hisz télen, a szlovákiai edzőtáborok alkalmával ezzel a kiegészítősporttal tartják karban az állóképességüket.

A birkózók a téli olimpia kezdetének hetében, a március elsejei, szombathelyi GP-re, illetve az áprilisi, finnországi Európa-bajnokságra készülnek, így akár közösen ülhetnek a tv elé a pénteki megnyitó alkalmával.

"A síugrást, a bobot és a szkeletont kifejezetten szeretem nézni, de természetesen az olimpián minden magyar versenyzőnek drukkolni fogok. Amennyire lehetőségeim engedni fogják, követem majd az eseményeket. Persze, magyar vonatkozásban más hagyományai, eredményei vannak a nyári és a téli játékoknak, de színvonalban a kettő hasonló szintre emelkedett."

"A biztosággal kapcsolatban biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz. Ha Londonban lett volna olyan helyzet, mint ami aggodalom Szocsi körül van a levegőben, én biztos nem foglalkoztam volna vele. Egy olimpián a legjobb teljesítményt kell nyújtani, ehhez teljes koncentrációra van szükség. Egy Oroszország biztosan megoldja a feladatot..."

"A formaruhát láttam, alapvetően tetszik, bár a lilás nyakkendő nekem egy kicsit erős, ennek ellenére vélhetően ez a trendi, ami a sportolókon pedig jól áll..." - foglalta össze Szocsival kapcsolatos gondolatait a 2013-as budapesti világbajnokságon is bronzéremig jutó birkózó.

(Foto: MOB/Kovács Anikó)