Keresés eredménye - Varga János

Varga János, olimpiai bajnok birkózó  a magyar bírkózósport fellegvárában,  Abonyban született, ahol a kiváló,  lelkes szakember Skultéty Sándor vezette be a sportág rejtelmeibe. A Bp. Honvédban bontakozott ki rendkívüli tehetsége. Kivételes technikai képzettsége révén mind a két fogásnemben igazi nemzetközi klasszis volt. Tizennégyszeres magyar bajnok. A hivatalos világversenyeken 10 érmet, köztük öt aranyt nyert. - mindíg légsúlyban - az elsôt 1961-ben, az utolsót 1971-ben. Három olimpián (1964, 1968, 1972) vett részt. Mexikóban bizonyult legjobbnak, lett olimpiai bajnok.
        Visszavonulása után a Bp. Honvéd, majd a junior válogatott edzôje volt. Az utóbbi évtizedben különösen a Bp. Honvéd szakosztályának megszűnése után eltávolodott kedvenc sportágától. Már a vívóversenyek állandó szurkolója, tôrvívó Gabi lánya 2003-ban Európa-bajnokságot nyert, az olimpián értékes negyedik helyen végzett. Azóta is a magyar és a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik, Pekingben is pástra lépett. Az olimpiai bajnok a MOB tagja, az Olimpiai Bajnokok Klubja elnökségének munkáját is segíti és  egykori válogatott diszkoszvető feleségével együtt a MOB hagyományőrző bizottságának lelkes tagja.

Az aranyérem története

Elek Sándor írása

1968. Varga János kötöttfogás, légsúly

Erős kétségeim vannak arról, hogy akár egy történész, vagy éppen egy, a
zenetörténetben komoly jártassággal bíró tudós ember bármilyen közös vonást
fedezne fel a több. mint 3300 évvel ezelőtt Egyiptomban uralkodó Ramszesz
fáraó, és a XIX. század immár legendás itáliai hegedűvirtuóza, Paganini
között. Hogy mégis van valami érdekes egybeesés, valami különleges "titok", azt csak a magyar birkózósportot jól ismerők tudhatják. A "rejtély" megoldása nem is olyan bonyolult, hiszen mindkét névvel egy  csupaszív,
immár a 66. életévét taposó birkózó olimpiai bajnokot illettek.

Varga János, az 1968-as Mexikói Olimpiai Játékok aranyérmese, kétszeres világ- és Európa-bajnok, pályafutása elején, amikor 19 évesen Abonyból indulva a birkózó-válogatott keretéhez "felvételt nyert", teljesen kopasz volt és ráadásul még nyúlánk, vékony is. Így Polyák Imre amolyan tiszteletbeli keresztapaként a Ramszesz becenevet ragasztotta rá. Birkózó körökben a mai napig így szólítják Varga Jánost. „No, de mégis, hogy lett Ramszeszból Paganini?” - kérdezheti joggal e sorok olvasója. A talány megfejtéséhez mindössze 10 évet kell átugranunk, és az 1968-as mexikói olimpiai diadal hatásait kell górcső alá venni. Kozma "Pici" és Varga "Ramszesz" aranyérme a magyar birkózás fénykorának folytatását jelentette.

Azt, hogy a világ birkózásának meghatározó országai külön kegyként kezelték, ha a magyarok elfogadták a közös edzőtáborozásokra történő invitálást. A németek még arra is engedélyt kértek, hogy egy oktatófilmet készíthessenek Varga János birkózásáról. A magyar szövetség hozzájárult a felvételhez és "Ramszesz" uralkodóhoz illő nyugalommal és türelemmel mutatta be a birkózás technikai elemeit, sőt még néhány "kenyérkereső" fogását is megvillantotta.
A német filmesek mindent akkurátusan rögzítettek, majd a kész produkciót átadták a német birkózószövetségnek. Nyílván arra számítottak, hogy "Ramszeszt" a saját fegyverével fogja majd valamelyik germán izomember letaszítani a trónról. De mindez olyannyira nem sikerült, hogy Varga János
1970-ben mind az edmontoni vb-n, mind pedig a berlini Eb-n aranyérmes lett.
Kiszámíthatatlan volt a szőnyegen, olyan virtuóz birkózást mutatott be és úgy variálta a technikákat, hogy rövid időn belül a külföldi szakemberek, és a világ jó néhány sportújságírója a birkózás Paganinijének nevezte Varga Jánost. Így lett tehát mindössze 10-12 év alatt Ramszeszből Paganini.

Varga János különleges, már-már mágikus hatással volt egy japán birkózóra is. Sakurama bármelyik világversenyen is találkozott Vargával, mindenhova követte és megpróbálta ellesni a magyar olimpiai bajnok birkózásának és fizikai erejének titkát. Mivel több éve már sikertelenül kísérletezett, egyszer, végső elkeseredésében Polyák Imréhez, Ramszesz "keresztapjához" fordult segítségért. Talán abban bízhatott, hogy Tokió olimpiai aranyérmese mégiscsak megszánja őt és elárulja neki, mitől is vált legendás bajnokká Varga János, és miből merít újra és újra erőt. Bár Polyák Imrének a beteljesülést jelentette Tokió és így a japánok is szimpatikusak voltak számára, mégis úgy gondolta, megtréfálja Sakuramát. Azt mondta a kíváncsiskodó kis japánnak, hogy Varga az erős paprikától nyeri az erejét. Mivel Sakurama az egyik közös ebédnél látta is a levesébe két-három karika paprikát szeletelni Vargát, odaugrott hozzá és elkérte a méregerős hungarikumot. Ő is követte, sőt túlteljesítette Ramszeszt, és az egész paprikát beletette saját levesébe. Néhány kanállal még megbirkózott ugyan, aztán elvörösödött, pillanatok alatt teljesen leizzadt, és amikor egy kancsó vízzel sem tudta csillapítani a "csodaszer" okozta kínt, felpattant az asztaltól és kirohant az étteremből. Most már bizonyára Sakurama is rájött, hogy Varga János sikerében a paprikán kívül más is szerepet játszhatott. Mi már első kézből, a kiváló sportembertől, a sikeres mesteredzőtől tudjuk a megfejtést.

Pályafutásának jó részét a bizonyítási vágy hatotta át. Szinte már-már mesébe illően alakult a sorsa. Szegényes, vidéki környezetből indulva a világ birkózósportjának megbecsült, tisztelt alakjává vált. Szakmai fejlődését olyan kitűnő edzők segítették, mint Skultéty Sándor Abonyban, majd pedig a válogatottnál Kárpáti Károly, Tóth Gyula, Matura Mihály, Gurics György, no és a "keresztapa", Polyák Imre. Lelki erőt pedig az emberek szeretetéből merített. Így számára a mai napig az egyik legnagyobb elismerés, az „Abony Díszpolgára” cím és az, hogy szeretik és tisztelik szülőföldjén.

Sakurama valószínűleg arról sem tudhatott, hogy Budapesten Varga János talált magának plusz "erőforrásokat is". Lelkileg és érzelmileg felesége, Gabriella - a korábbi kiváló atléta - látta és látja el őt minden nap ezzel a nélkülözhetetlen energiával. Leánya, a vívó Európa-bajnok Gabi, újra és újra sikerélményt nyújt neki kiváló sporteredményeivel.

Mivel Varga János sohasem volt hálátlan alkat, így ezt a mérhetetlenül értékes energiát, amit az élettől, a birkózástól, a családjától és barátaitól kapott, igyekezett továbbadni. Edzőként olyan birkózókarrierek elindításában segédkezett, mint amilyen Farkas Péter, Komáromi Tibor, Gáspár Tamás, Bódi Jenő, Sipos Árpád, vagy éppen Vadász Csaba nevéhez fűződött.

Varga János magánéletében is a teljességre törekedett és immár nyugalmazott honvédezredesként a családjának él.