70 év az olimpia fényében – '56 és Melbourne dicsősége

A melbourne-i olimpián – a helyszínt a NOB 1949-ben szavazta meg – 72 nemzet 3314 sportolója vett részt, a programban 151 versenyszám szerepelt. A lovasversenyeket nyáron, Stockholmban rendezték – a két földrész, mint vendéglátó, sporttörténeti érdekesség. Magyarországot 12 sportág – atlétika, birkózás, evezés, kajak-kenu, lovaglás, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás-műugrás, vívás, vízilabdázás – 82 versenyszámában összesen 111 versenyző képviselte. A megnyitón a magyar zászlót Csermák József atléta vitte.

1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom, amelynek résztvevői a szovjet befolyás megszüntetését, a nemzeti függetlenséget és a szabadságjogok helyreállítását követelték. A harcok és a megtorlások súlyos áldozatokkal jártak, számtalan magyar ember kényszerült hazáját elhagyni.

Ezekben a történelmi napokban a magyar olimpiai csapat a november 22. és december 8. között megrendezett melbourne-i játékokra készült és vett részt. A sportolók rendkívüli körülmények között indultak útnak Ausztráliába. Sokan bizonytalanságban hagyták hátra családjukat, és útjuk során csak korlátozott információkhoz jutottak az otthoni eseményekről. A magyar küldöttség szereplése így messze túlmutatott a sporton: a versenyzők egy szabadságáért küzdő nemzetet képviseltek a világ előtt.

A nehézségek ellenére a magyar sportolók kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Magyarország kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzéremmel, összesen 26 éremmel zárta az olimpiát, a nemzetek versenyében az éremtáblázat negyedik helyén végzett.

A magyarok egyik legfényesebb sikere a tornász Keleti Ágneshez fűződött, aki négy arany- és két ezüstérmet szerzett. Olimpiai bajnok lett az ökölvívó Papp László (aki a világon első ökölvívóként nyert három egymás utáni olimpiát), az Urányi János, Fábián László kajakpáros (a sportág első olimpiai aranyát nyerték), a férfi kard-, a női tornász kéziszer- és a férfi vízilabdacsapat. További érmeseink és pontszerzőink ide kattintva olvashatóak.

A játékok után több magyar sportoló nehéz döntés elé került: hazatérjen-e a forradalom leverése utáni Magyarországra, vagy külföldön kezdjen új életet. Voltak, akik az emigrációt választották, mások visszatértek hazájukba. Sorsuk jól mutatja, hogy 1956 nemcsak a magyar történelemben, hanem sportolóink életében is meghatározó fordulópontot jelentett.

Hetven év elteltével, 2026 októberében az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, valamint a melbourne-i olimpia magyar bajnokaira és résztvevőire egyaránt tisztelettel és büszkeséggel emlékezünk.