Kerek évforduló jegyében Melbourne, Montreál és Atlanta

A hármas jubileumi eseményre számos sportág képviselője érkezett, köztük volt atléta, birkózó, judós, kajak-kenus, kézilabdázó, labdarúgó, öttusázó, tornász, úszó, vívó és vízilabdázó, továbbá edző, szövetségi kapitány, sportvezető, orvos és más, a játékokon résztvevő sportszakember.

„Ma este itt nemcsak három olimpiát, hanem három különböző korszakot ünneplünk. 1956 – Melbourne: egy olyan olimpia, amelyre rányomta bélyegét a forradalom, a történelem alakította a személyes sorsokat. A melbourne-i olimpián rajthoz álló sportolók nem azért lettek hősök, mert a történelem ilyen helyzetbe hozta őket. Előtte is sportolók, bajnokok, keményen dolgozó emberek voltak. A történelem azonban olyan helyzetet teremtett, amelyben a teljesítményüknek különleges jelentése lett. 1976 – Montreal: a folytonosság, a kitartás, a 'megyünk tovább' olimpiája. A montreali sikerek idején gyerek voltam, de érdekesség, hogy éppen abban az évben kezdtem kajakozni a Váci Hajónál. Tátott szájjal néztem az akkori bajnokokat, inspriációt merítve a szereplésükből. Nem hittem, hogy valaha én is ott állok majd a dobogó tetején, de nagyon keményen dolgoztam érte. 1996 – Atlanta: már egy teljesen más világ: 197 ország, több mint tízezer versenyző, a centenáriumi olimpia, a modern sport és média új korszaka. Atlantában én magam is ott voltam, az volt az utolsó olimpiám. Az én pályafutásomnak az már a lecsengése volt, de tiszta szívből szurkoltam azoknak, akik az érmekért harcoltak, és ma is emlékszem, milyen felemelő érzés volt hallgatni a tiszteletükre felhangzó magyar Himnuszt” – fogalmazott Gyulay Zsolt. A MOB elnöke hozzátette: „ma este három olimpiai generáció találkozik. És talán ez az olimpiai mozgalom egyik legnagyobb ereje: hogy egyszer még mi hallgatjuk az elődök történeteit, aztán mi magunk leszünk azok, akik továbbadjuk őket.”

Pósfai Gábor belügyminiszter ugyan más generáció, de ’56-hoz kapcsolódó személyes családi történetével kezdte, majd visszatekintésében kitért rá, hogy az atlantai olimpiát már fiatalként végigszurkolta. A nagy bajnokok közül említette azokat, akik már nem lehetnek köztünk, mint Keleti Ágnes, vagy Kolonics György. „A sport korábban az egyetlen ablak volt a világban… ma sokkal nyitottabb a világ” – emelte ki. Arra is kitért, hogy a magyar sportolók mindig képesek voltak a világelit előtt járni.

A színpadon felevenítette emlékeit Schmitt Pál (aki a MOB elnöke volt Atlanta idején), Horkai György vízilabdázó és Szabó Bence is, aki Atlantában zászlóvivő volt. A MOB tiszteletbeli elnöke elsősorban az olimpiai mozgalom fejlődéséről beszélt. Elmondta, hogy amíg Melbourne-ben még csak 17 sportágban, addig 2024-ben Párizsban már 32 sportágban avattak olimpiai bajnokot, a női versenyzők aránya pedig közben 11 százalékról ötvenre emelkedett, és a francia fővárosban már 206 ország sportolói versengtek.

A világ legidősebb, egyben magyar olimpiai bajnoka, Benedek Gábor öttusázó (aki az ausztrál városban pontszerző volt, a játékok előtti fogadalomtételen ő mondta „elő” az esküt) mellett a tornász Kertész Alice (kéziszercsapattal arany-, csapatban ezüstérmes), az úszó Gyenge Valéria (7., 8., 11. helyezett) és a vívó Magay Dániel (kardcsapattal győztes) is videón keresztül „jelent meg” az ünnepségen.

A közel egyórás műsort a közszolgálati televízió jóvoltából a három olimpia rövid képes összefoglalója is színezte, csakúgy, mint a kiállított vitrin, amelyben eredeti relikviák is fellelhetők voltak. Az időutazást Fehér Lili zongorajátéka és korhű dalai is biztosították.

Az eseményen Kamuti Jenő Miklósa Erikával, a MOB Fair Play Bizottságának tagjával, Farkas Péterrel, a TF tanszékvezetőjével, a MOB Fair Play Bizottságának tagjával és Deregán Gábor titkárral Fair Play-díjat adott át a kétszeres olimpiai bajnok kajakos Kőbán Ritának (Életmű Trófea), dr. Gémesi György kardvívó, sportvezető, orvosnak, Gödöllő polgármesterének és dr. Sós Csaba olimpikon úszó, edző, majd szövetségi kapitánynak, orvos és egyetemi tanárnak (Életmű Trófea).

A melbourne-i olimpián 72 ország 3314 sportolója, Montreálban 92 nemzet 6084 versenyzője állt rajthoz, míg Atlantában 197 csapatból került ki a 10318 induló. Melbourne-ben 9 arany-, 10 ezüst- és 7 bronz-, összesen 26 érmet nyert a Magyar Csapat, Montreálban 4, 5, 13, 22 míg Atlantában 7, 4, 10, 21 a mérleg.

A statisztikához tartozik, hogy Magyarországot Melbourne-ben 12 sportág 82 versenyszámában 111 sportoló, Montreálban 17 sportág 109 versenyszámában 178 versenyző, Atlantában 22 sportág 145 versenyszámában 214 versenyző képviselte.

Melbourne-ben az atléta Csermák József, Montreálban a vívó Kamuti Jenő, Atlantában pedig a vívó Szabó Bence volt a magyar zászlóvivő a megnyitó alkalmával.