Keresés eredménye - Parti János

PARTI JÁNOS

A jégen  kezdte, korongozott és gyorskorcsolyázott, kajakosként folytatta, majd kenuba térdelt az egykori VTSK Népfürdô utcai telepén. Alig két év múlva Helsinkiben 1000 méteren már második lett az olimpián. Újabb két év elteltével Maconban a hat magyar világbajnokság egyikét nyerte. De Melbourne-ben a még hosszabb távon újra "csak" második lett. Két Európa-bajnokságról már arannyal tért haza és végre Rómában is célba ért, a magyar kenusport elsô olimpiai bajnoka lett. Éremgyűjteménye (egy-egy olimpiai és világbajnoki, valamint három Eb-arany, két olimpiai és egy világbajnoki ezüst) önmagáért beszél. Sportpályafutása idején elôbb az idegen nyelvek fôiskoláját végezte el, majd szakedzôi diplomát, végül jogi doktorátust szerzett. Még versenyzôként kezdett edzôsködni. Visszavonulása után a sporthivatal hajóépítô vállalatát vezette, majd önálló kisiparos lett. Montreal után nevezték ki a válogatott szövetségi kapitányává, de a Szöulban aratott sikerek dacára búcsúra kényszerítették. Több, mint egy évtizedes kapitányi működése idején a magyar kajak-kenu sport harminc olimpiai és felnôtt világbajnoki címet szerzett. A kényszeru búcsú nagyon megviselte. Bár külföldön változatlanul tisztelték. A nemzetközi szövetség ajánlásával elôbb Iránban töltött hosszabb idôt, majd Kanadában segítette kedvenc sportját. Dr. Parti János nagyszerű versenyzô, kiváló szakvezetô és szókimondó, értékes ember volt.
1999. március 6-án, 67. évében hunyt el.

Az aranyérem története

Havas Henrik írása

1960. Parti János kenu-I, 1000 m

Mindig az első a legszebb. Tudom, hogy közhely, de mégis. Tudják, az első szerelem, az első autó, az első csók.... Az elsőt sohasem felejtjük el. Az én első olimpiám a római volt. Egy tizenegyéves fiút tessék elképzelni, aki lógott a fekete-fehér Orion tévén, nem egyedül persze, a szomszédok is átjöttek, a házban ugyanis egyetlen tévékészülék volt. Mondom, nekem máig a római a legemlékezetesebb. Hogyan is felejthetném el a mezítlábas etiópot, aki a fáklyával megvilágított Via Appián óriási hajrával nyerte a maratoni futást.  Abebe Bikila volt Afrika első hőse. Aztán ott volt a szovjet Savlakadze, aki legyőzte a verhetetlen világcsúcstartót, Thomast. Nehéz választani a két villámember, Vilma Rudolph és a német Armin Hary között. Vilma volt a "fekete gazella", Hary a "fehér torpedó". Száz méteres síkfutásban mindketten verhetetlenek voltak. Még ma is emlegetik a szovjet Tamara Presst, aki szenzációs, 17 méter 32 centivel nyerte a súlylökést. Már akkor sokan vitatták, hogy nem lett volna-e helyesebb a férfiak között neveznie. Mi magyarok, amikor az olimpiai aranyesélyeket latolgatjuk, a vízilabda mellett a kardvívást sohasem felejtjük el. Gerevich Aladár ötvenévesen csapatban nyer aranyat, természetesen az egyéni is a mienk, Kárpáti Rudolf folytatja a győzelmi sorozatot. Duplázunk öttusában is, Németh Ferenc nyeri az egyénit, Balczóval, Naggyal a csapatot. Hely hiányában már csak Cassius Clay-ról a későbbi Aliról, meg talán Konstantin görög hercegről emlékezzünk meg, aki a vitorlázás egyik győztese volt.

Rómát is sokféleképpen lehet felfedezni, mindenki más módszerre esküszik, van, aki a magányt kedveli, elég egy útikönyv, no meg egy térkép, mások igénylik az idegenvezető közreműködését. Róma esetében én általában kombinálom a kettőt, az előbbi azért jó, mert ha kedvem úgy tartja, akár másfél órát is elücsörgök a Spanyol lépcsőnél, viszont nincs ellenemre az sem, ha mondjuk egy Róma környéki kiránduláson olyasvalaki kalauzol, aki majdnem mindent tud, múltról, jelenről, és talán a jövőről is. Néhány éve felségemmel együtt feliratkoztunk egy kirándulásra, amelynek végcélja az Albanoi hegység volt. Már az ókorban is kedvelt kirándulóhelynek számított, mivel a nyár hűvös. Továbbá mert a környék szőlőskertjei remek borokat kínálnak. Kedvencem a Frascati, vele a termini pályaudvar mellett találkoztam először, fullasztó nyári délután, kellemesen lehűtve. Fél liter minimum, amit meg kell belőle inni. Az idegenvezető két szenzációt ígért, az egyik természetesen a Lago Albano, magyarul az albanói tó, ami nem más, mint két vulkáni kráter vízzel feltöltve. Nem túl nagy, de gyönyörű. Mondjuk ellipszis alakú felülete legfeljebb 5 négyzetkilométer. Mi, turisták megtudhattuk azt is, hogy nemcsak az ókori rómaiak pihentek szívesen a tó környékén, de a 17. század óta ott van a mindenkori pápa rezidenciája. A Castel Gandolfo 1608-ban került a Szentszék tulajdonába, és ma is Vatikán állam része. Nemcsak a palota csodálatos, de az a teraszos park is, amelyet Dominicianus császár villájának romjaira építettek. Ennél persze sokkal részletesebben és kimerítőbben ismertette a legfontosabb tudnivalókat az idegenvezető, de ideje rátérnem arra, amiért ezt az egész történetet elmesélem.

De előbb még egy kis kitérő. Borzasztóan idegesít, amikor valamely útitárs mindent jobban tud az idegenvezetőnél. Tudják, ez az az ember, aki centire megmondja, hogy a hegy milyen magas, napra pontosan tudja, hogy mikor pusztított pestisjárvány X városban, továbbá jobban ismeri a menetrendet, mint a vasutas. Éppen, mert nagyon utálom ezt a típust, tartom magam ahhoz, hogy az idegenvezetőt nem terhelem sem kérdéssel, és nem gazdagítom új ismeretekkel. De akkor, ott, az albanói tónál történt valami. Úgy éreztem, hogy szót kell kérnem, mert a mi, sokoldalúan képzett idegenvezetőnk nem beszélt egy roppant fontos momentumról, amely pedig vitathatatlanul hozzátartozik a tóhoz. Ezen a tavon rendezték ugyanis 1960-ban a kajak-kenu versenyeket. Jó, igaz, ott voltak az evezősök is, de  momentán nem az az érdekes, hogy a német evezős nyolcas megszakította az Egyesült Államok negyvenéves sikersorozatát. Az igazi szenzáció az volt - vettem át a szót idegenvezetőnktől - hogy ezen a tavon győzött kenu egyes 1000 méteren Parti János, megszerezve ezzel az olimpia első magyar aranyérmét. Az idegenvezető megköszönte a számára teljesen új információt, majd indultunk tovább, hogy Frascatiban bort kóstoljunk, Velletrivelben pedig a tóból frissen kifogott halat együnk. Ebédnél az idegenvezető mellém ült, papírt, ceruzát vett elő, hogy felírja magának Parti János nevét. Megígérte, hogy ezentúl közvetlenül a pápa után Partit említi majd.    

Óbuda

26/3-III-15/16