Tinédzser koromból élénken emlékezem a Fekete Orpheuszra. Az 1959-ben bemutatott Oscar-díjas film a francia új hullám egyik alapműve volt. Örökbecsű zenéje a bossa nova egyik ősének számít. Marcel Camus filmje a görög mitológiai cselekményt a modern riói karnevál kellős közepébe helyezte. Abba a négy napba, amelyen az életöröm diadalmaskodik minden sanyarúság fölött... Novotny Zoltán, Sport 2015 évkönyvben megjelent írása következik...

„Nagyjából jól vagyok, egészen pedig valószínűleg már soha sem leszek. Ha egy dobóatlétának úgy rendesen elkezd hasogatni a dereka, akkor azzal siránkozás nélkül együtt kell élnie, illetve megtalálni a módját annak, hogy a hátrányból előnyt tudjon kihozni” – ezzel, az első hallásra a nem túl optimista összegzéssel kezdte Pars Krisztián a Telekom Sporthír Szolgálatnak adott Karácsony utáni nyilatkozatát, de a folytatás valamivel már derűlátóbb volt.