Amióta szabad beszélni és írni azokról a magyarokról, akik nem magyar színekben versenyeznek, azóta is van egy gát, mintha ők nem olyan magyarok lennének, nem azt a nyelvet beszélnék, amit mi. Mintha ők nem magyarul gondolkodnának, nem magyarul álmodnának. Volt, akinek a családját a háborúk utáni történelem kényszerítette a jelenlegi határokon túlra, mások a jobb megélhetés reményében költöző szülők miatt nem sportolhattak Magyarországon. És volt, akit itthon nem becsültek, ezért kénytelen volt máshol érvényesülni. Egy sportoló elsősorban egoista, csak utána jöhet a hazaszeretet. Akiket bemutatunk, ők is hozzánk tartoznak, de nekik máshogy szurkolunk. Talán még annak a nemzetnek is szorítunk egy kicsit, amit ők erősítenek. Ághassi Attila írása a Sport 2015 évkönyvben jelent meg...

Miután Szántó Imrével, "Öcsi bácsival" elváltak útjaik, ifjabb Balzsay Károllyal folytatja a felkészülést Harcsa Zoltán. A fiatal ökölvívó alig két hónapja váltott edzőt, és ez idáig nem panaszkodhat: országos bajnokságot nyert és egy angol klub is draftolta, így egy eséllyel több adódik, hogy kiküzdje magát az olimpiára.