Novák Ilona Helsinkiben Novák Évával, Szőke Katalinnal és Temes Judittal nyert olimpiai bajnokságot a 4x400 méteres gyorsváltó tagjaként. Előtte, Londonban a versenyszám döntőjében ötödikként zárt csapatával, 100 háton pedig negyedik lett. A sokszoros magyar bajnok és csúcstartó négyszer nyert főiskolai vébéaranyat. Két Európa-bajnokságon, Monte Carlóban (1947) és Torinóban (1954) a döntőig jutott. A MUE színeiben kezdett versenyezni, sikereit az ÉDOSZ, vagyis a Ferencváros szakosztályaiban érte el – a Fradi örökös bajnoka.

Versenyzői pályafutása után elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd testnevelőként dolgozott. Részt vett a hazai úszósport irányításában is, többek közt a Magyar Úszó Szövetség alelnökeként is tevékenykedett. Szerepet vállalt az európai szervezet elnökségében is, csakúgy, mint a Magyar Olimpiai Bizottság vezető grémiumában. A hetvenes évek elején szövetségi kapitánya volt az úszóválogatottnak.

Novák Ilonát 1992-ben MOB Érdeméremmel tüntették ki, emellett Novák Évával tagja az Úszó Hírességek Csarnokának.

"Sajnálom, hogy nem tudok járni, nem jutok már el az uszodába és az Olimpiai Bajnokok Klubjának rendezvényeire. Mindíg olyan jól éreztem ott magam! A MOA eseményein is oly sokszor részt vettem, jártam a vándorgyűlésekre, nagyon hiányoznak ezek az alkalmak. Kérek mindenkit, ne felejtsék el az olimpiai bajnokokat, ha már öregek!" - mondta egy évvel ezelőtt egy találkozón a bajnoknő, amikor az olimpiai ezüstérmes vívó Bóbis Ildikóval a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára, dr. Jakabházyné Mező Mária meglátogatta budai otthonában.

(MOB/VF)