Kovács István, a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) frissen megválasztott főtitkára elmondta, Papp Lászlónál már az is óriási megtiszteltetés volt, hogy „Kispajtásból Pista" lett, hiszen a későbbi atlantai olimpiai bajnok pályafutása elején a mester keze alatt bokszolt a válogatottnál, és hiába lett már 21 évesen Európa-, majd világbajnok, Papp László nem osztogatta sűrűn az elismeréseket.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke arra emlékeztetett, hogy Papp László, „a boksz úriembere" – akinek az egyik szobra éppen a MOB-irodával szemben, a Gesztenyés-kertben áll –, sportolóként és edzőként, szövetségi kapitányként is világszinten elismert tagja volt a magyar olimpiai mozgalomnak, és negyedik magyarként kapta meg a NOB Olimpiai Érdemrendjét. A Nemzetközi Fair Play-díjas sportember-mesteredző kapitánysága idején 8 magyar ökölvívó nyert olimpiai érmet.

Bajkai István, a tavaly 95 éves Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke szerint „Magyarország a hősök földje, és most a magyar ökölvívás legnagyobb hősére emlékezünk", Papp Lászlóra, aki egy embertelen kor reménytelenségében tartotta a lelket honfitársaiban, hasonlóan a Puskás-féle labdarúgó Aranycsapathoz és a Gyarmati-féle vízilabda-válogatotthoz.

Papp László sírjánál koszorút helyezett el Nébald György, az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke, és Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke is.

A MÖSZ és Papp László egykori klubja, a Vasas SC szerdán a XII. kerületi Gesztenyés-kertben koszorúzott Papp László szobránál, pénteken pedig a XIII. kerületi Huba utcában, a bokszlegenda másik budapesti szobránál kerítettek erre sort.

Kulcsár Krisztián megemlékezése

„Ha Papp Laci élne, ma már ő lenne a magyar férfi olimpiai bajnokok között a rangidős, ugyanis Benedek Gábor öttusázó a héten volt 94.
Az elmúlt években sokszor napirenden volt, helyileg hol legyen a Magyar Olimpiai Bizottság székháza, hol legyen az irodánk. A döntésben, hogy jelenleg hol vagyunk, nem játszott szerepet, de mégis tényszerűen igaz, és minket büszkeséggel és örömmel tölt el, hogy az irodából arra a Gesztenyés-kertre látunk, ahol Papp László 2017-ben készült szobra áll, Fekete Géza művész alkotásában. Nem tudom miért pont itt került a szobor elhelyezésre. Talán azért, mert Laci a MOM szakosztályában kezdte a bokszolást még az 1940-es évek elején, a Magyar Optikai Művek pedig itt, a MOB-iroda szomszédságában állt pont a Gesztenyés-kertben található szoborral szemben. Egyébként Papp Laci a MOM-ban szakmát is tanult, sőt, a focicsapatának is tagja volt
Mit jelent Papp László a magyar olimpiai mozgalomnak? Laci háromszoros olimpiai bajnok, aki később az ökölvívásban edzőként, szövetségi kapitányként is nagyot tudott alkotni. Kiváló és hiteles ember volt. Igazi példakép, akit az olimpiai család világszinten ismert és elismert. De hát miért is?
Sportolóként a sportági súlycsoport-sajátossága miatt különösen nehéz dolga volt, ezzel együtt három olimpián tudott a saját súlycsoportjának legjobbja lenni (’48, ’52, ’56), tehát három olimpiai cikluson keresztül uralkodott. Az egyik leghíresebb magyar sportoló volt, így nagy mértékben köszönhetjük neki a magyar ökölvívás nemzetközi elismertségét is.
Ő volt a „szórítókirály”, a „boksz úriembere”. Írták róla, hogy „számára a boksz művészet volt; balkezes volt, de a jobbjában is dinamit robbant”, aztán idézek tovább: „egy korszakot világított be”, a „keleti blokk első profija”, „amikor 1948-ban Londonban bemutatkozott az ötkarikás játékokon, úgy nézett ki, mintha Molnár Ferenc egyik regényéből szökött volna meg”.
Pályafutását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elismerte, amikor negyedik magyar sportemberként, a NOB 85. római kongresszusán 1982-ben, az Olimpiai Érdemrend ezüstfokozatával tüntette ki.
Olyan népszerű sportoló volt, hogy halálakor a világ neves médiumaiban (Sports Illustrated-ben, La Gazzetta dello Sport-ban, BBC Sport-ban, Neue Züricher Zeitung-ban) is beszámoltak. Hírességek voltak a hívei, és megemlékezett róla – csak a példa kedvéért – Jean-Paul Belmondo és Fidel Castro is. És ezek az elismerések még csak a sportolói sikereinek szóltak...
Papp László a hatvanas évek második felében már a szorítón kívülről adta át mérhetetlen tudását. 1967-től edző, 1970-ben megkapta a mesteredző-címet. Edzőként vagy szakmai tanácsadóként az FTC, a Bp. Honvéd és az Óbuda TSZ szakosztálya ökölvívóinak felkészítését is segítette.
1969 és 1992 között rövid – kétéves – megszakítással a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. 1972-ben már az olimpiai szorító mellett állt, csakúgy, mint 1992-ben, Barcelonában.
Szövetségi kapitányként elért sikerei időrendben: Gedó György, Botos András, Lévai István, Váradi János, Isaszegi Róbert, Béres Zoltán, Kovács István, Mizsei György olimpiai érmei. 8 olimpiai érmes sportoló. Montreált és Los Angeles-t leszámítva minden olimpiáról hozott haza magyar ökölvívóérmet.
Mindent összefoglalva nyugodtan kijelenthető, hogy sportolóként és vezetőként nem kis részben neki köszönhető, hogy az ökölvívás az olimpiai érmek számát tekintve – az aranyakat, és a holtversenyeket is kalkulálva – a 6. a magyar rangsorban.
1989-es újjáalakulásakor Papp László alapító tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, és ma is számon tartjuk őt elhunyt tiszteletbeli tagjaink között.
Nevét őrzi a legnagyobb sportarénánk, a Papp László Sportaréna de számos elismerése közé tartozik az 1993-ban átvett Nemzetközi Fair Play-díja is.
Mi mással zárhatnám a gondolataimat, mint azzal a kívánsággal, hogy amikor sporteseményre látogatunk, akkor hozzá hasonló emberi nagyságok között járhassunk.”

Papp László 77 esztendős korában, hosszan tartó betegség után, 2003. október 16-án hunyt el Budapesten.

(MOB, MTI; fotó: MTI, MÖSZ)