Klein Dáviddal és egy amerikai társukkal december 26-án indultak a 8126 méter magas hegy téli megmászására.
A Nanga Parbatot 1953-ban mászta meg először a legendás osztrák hegymászó, Hermann Buhl, de télen még senkinek sem sikerült feljutnia a 8126 méter magas csúcsára. A 2013-as magyar expedíció azonban nem ezért választotta a Pakisztánban magasodó hegyet.

"A Himalájában sok veszélyes hegy van, de mi egyáltalán nem ezt tartjuk a legveszélyesebbnek a 14 nyolcezres hegy közül - mondta Ács Zoltán az expedicio.hu-nak.
- Egyrészt azért esett erre a választásunk, mert mindhárman nagyon szeretünk télen mászni, voltunk téli expedíciókon Alaszkában a Denalin (6194 m), és Dél-Amerikában az Aconcaguán (6961 m) is."

Mindenképpen olyan hegyet kerestünk a Himalájában, ahol még nem jártunk és télen elérhető. A pakisztáni helyszínt pedig jobbnak tartjuk a téli időszakra, minthogy a Belső-Himalájába menjünk, hiszen itt a téli monszun hatásai már nem érezhetőek. A magányosan álló Nanga Parbat emellett a többi nagy pakisztáni csúcsnál jobban megközelíthető. Itt nem kell például helikoptert bérelnünk, vagy egy hetes téli meneteléshez hordárokat felszerelnünk – ami már csak a költségek miatt sem mindegy."

"Szerencsére a hegy nem a zárt katonai zónában van, így a több hetes túra helyett egy háromnapos trekkinggel elérhetjük az alaptábort. A végső érv pedig az volt, hogy nekem a munkám miatt is a január volt a legalkalmasabb egy ilyen expedícióhoz."

A magyar-amerikai csapat a Diamir-falon tervezi a mászást, de nem a normál úton.

"Tulajdonképpen abban az útban szeretnénk mászni, ahonnan tavaly Simone Moro és Gyenyisz Urubko az időjárás miatt visszafordult. Amennyiben sikerül befejeznünk az utat, akkor ez egy új útvonal lesz. A normál úthoz képest mi ezt a hosszabb, de szerintünk mászhatóbb, biztonságosabb utat néztünk ki. Az útvonal részleteit azonban csak a helyszínen tudjuk majd pontosítani."

A Magyarországról december 26-án indult expedíció tervei szerint január 2-3. körül érik el a 4200 méter magasan álló alaptábort, de a tényleges időpont az adminisztrációs teendőktől is függ. A magyar mászók az első két magashegyi tábor kiépítését biztosra veszik, a harmadik pedig talán egy feljebb tolható, mobil tábor lehet, ahonnan az időjárástól és az akklimatizációtól függően akár már egy csúcstámadás is lehetséges.

"Mindenképpen hatezer méter fölé kell mennünk az akklimatizáció miatt, csak így van értelme a csúccsal próbálkozni" - tette hozzá a már három nyolcezres csúcsán álló Ács.

A csapat az időjárást az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapja. Ezek az előrejelzések rendkívül fontosak: nagymértékben növelik az expedíció biztonságát és esélyeit. Nagyon kell figyelni a szélre (tavaly Urubkóék a 130 km/h-ás lökések miatt fordultak vissza), és a csapadékra.
Az expedicio.hu-n rendszeres beszámoló található majd a magyar-amerikai csapat mozgásáról a hegyen.

A vállalkozás Facebook-oldala és hivatalos weboldala itt megtalálható.

(Forrás: Expedíció)