Nyolcvantöt éves lett Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó, edző, sportvezető.
Keglovich László 1940. február 4-én született Sopronban. Kezdetben atlétizált és kosárlabdázott, 1954-ben Sopronban váltott a labdarúgásra.
Meghatározó klubja később Györben az ETO, melynek színeiben 312 mérkőzésen szerepelt balszélsőként, majd jobbhátvédként. 1959-ben tagja volt az UEFA-tornán harmadik helyezést elért magyar ifjúsági válogatottnak. Felnőtt csapatával nyert bajnokságot, a BEK-ben az elődöntőig jutott; 28 gólt jegyez.
Legnagyobb sikereként az 1968-as mexikóvárosi olimpián aranyérmet nyert. A csapat Szarka Zoltán, Básti István, Sárközi István, Szalay Miklós, Juhász István, Noskó Ernő, Keglovich László, Nagy László, Dunai II. Antal, Kocsis Lajos, Fazekas László, Szűcs Lajos, Menczel Iván, Páncsics Miklós, Dunai Lajos, Fatér Károly, Novák Dezső összeállításban a magyar olimpiai aranyérmek sorában a 94-et nyerte meg.
1967-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben edzői képesítést szerez, '73-tól a Rába ETO ifjúsági csapatának trénere. Később elvégezte a TF szakedzői, majd tanári szakát és a győri sporttagozatos Bercsényi Miklós Gimnáziumban dolgozott; csapataival többször is remekeltek az országos középiskolai bajnokságban, a diákolimpiákon. Edzősködött utánpótláscsapatoknál, több későbbi neves, válogatott futballista – többek közt Stark Péter, Fehér Miklós, Turbék István, Somogyi József – is nála ismerkedett meg a sportág alapjaival. A hetevenes évek végétől gy ideig testnevelőként is dolgozott.
Sportvezetőként az ETO elnökhelyettese, elnökségi tagja, utánpótlás-szakágvezetője, 1996–1997-ben 15 mérkőzésen a felnőtt csapat vezetőedzője volt. Egykori klubja, az ETO rendíthetetlen drukkere.
2014. március 14-én lett Győr Város Díszpolgára, és több kitüntetése mellet 2012. május 31-én egykori klubtársaival, Orbán Árpáddal és Palotai Károllyal együtt a Győri Sportlegendák Klubja tagjai sorába választották.
Számos alkalommal részt vett az olimpiai család eseményein is.