Ötven éve Mexikóban 31 magyar vehetett át olimpiai aranyérmet, nőként egyedül Németh Angéla

Ötven éve Mexikóban 31 magyar vehetett át olimpiai aranyérmet, nőként egyedül Németh Angéla

2018. 12. 17.
Megosztás


Nem csupán Magyarországnak, hanem a női nemnek is sporttörténeti dicsőséget szerzett az 1968. évi mexikóvárosi, inkább „őszi", mint nyári olimpiai játékokon Németh Angéla, aki 60.36 méteres dobással szerezte meg a gerelyhajításban az aranyérmet. Az október derekán elkezdődött és a hónap végén zárult ötkarikás versenyeken hat sportágban csatázva 31 magyar olimpikon – két-két atléta és birkózó, 1-1 kajakos, illetve kenus, 3 öttusázó, 5 párbajtőrvívó és 19 labdarúgó – állhatott fel a dobogó legfelső fokára, közülük egyedül a frissdiplomás testnevelő tanár Németh Angéla képviselte a női nemet...

Fél évszázaddal ezelőtti, jól időzített egyéni csúcsának értékét minősíti, hogy Koltai Jenő tanítványának akkori teljesítménye toronymagas győzelmet ért volna az idei magyar bajnokságon, ahol a győztes atléta legjobbja 55.42, a bronzérmesé pedig 48.22 méter volt.

Ránky Mátyás, a 22 esztendősen a „sportok királynőjének" nagyságai közé került és négy esztendeje súlyos betegség következtében elhunyt atlétanő özvegye méltatta Angéla sportolói pályafutását. „Szeretetre méltó ember, nagyszerű családanya, különleges erényeket csillogtató sportoló volt a feleségem, aki az atlétika mellett az 'én sportágam', azaz a kosárlabda szerelmese is volt – emlékezett vissza Ránky Mátyás, akit kétszer is a magyar kosárlabda-válogatott szövetségi kapitányának kértek fel, és aki ma, immár 74 esztendősen is a Honvéd junior kosarainak a tanácsadója. – Csapatjátékosként az ifjúsági válogatottságig vitte, ennél eredményesebb talán csak akkor lehetett volna, ha Koltai Jenő 'bácsi', a tanára és edzője 1964-ben nem beszéli rá arra, hogy érdemesebb egy sportágra összpontosítania."

Angélának először is át kellett váltania a kezdetleges, hátra hajlásból indított technikáról a korszerűbb elfordulós stílusra, amivel kezdetben igencsak nehezen boldogult. Pedig ez volt a „nagy ugrás" előfeltétele. „Amikor Angéla kicsit bizonytalanul megkérdezte a mesterétől, hogy vajon mégis meddig tarthat az új technika begyakorlása, az egyenes válasz az volt, hogy 'úgy három-négy évig'. És bizony eddig is tartott a tökéletesítés, viszont Angéla a kitartó munkának köszönhetően világranglista-vezetőként érkezett az olimpiára, hatalmas becsvággyal és kellő magabiztossággal. Rászolgált a győzelemre."

Egy esztendővel a 2200 méterrel a tengerszint felett megrendezett „magaslati" olimpia után Németh Angéla az athéni Európa-bajnokságon is aranyérmet nyert, 1972-ben, a müncheni nyári játékok előtt pedig ő mondhatta el magyar sportolók nevében az olimpiai esküt. Egyre jobban fájó dereka miatt – ez a gerelyhajítók nehezen elkerülhető, sok bajt okozó rákfenéje – második olimpiáján már nem ment úgy a dobás neki, ezért fel is hagyott az atlétikával, és attól kezdve a BEAC játékosaként csak kosárlabdának hódolt. Sportolóként és testnevelőtanárként is nagy tiszteletnek örvendett, a Ránky-házaspár örömére pedig Emese és Réka lányuk is a TF-n szerzett diplomát.

(SzPress Sporthírszolgálat/Szalay Péter)