A sajtóeseményre a sportvezetők tájékoztatása – melyen részt vett a MOB vezetése is – után került sor a Magyar Sport Házában.

Schmidt Ádám emlékeztetett rá, hogy a hazai sportirányítás új vezetésének júniusi bemutatkozó sajtótájékoztatóján már szó esett ennek a programnak a tervezett átalakításáról, amely mostanra befejeződött, egyeztetve a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottsággal (MPB), valamint az országos sportági szakszövetségekkel.

Mindkét sportvezető elmondta, hogy nagyon konstruktív együttműködésben született meg az új program, melynek során több szervezet közt a MOB vezetőivel is rendszeres találkozókon vettek részt. Hozzátették: hasznosak voltak azok a sportági konzultációk is, amiket az államtitkárság, majd kifejezetten a párizsi olimpiára koncentráltan a MOB szervezett – szintén kölcsönös részvétellel. Névre szóló köszönetet mondtak Gyulay Zsolt elnöknek, Fábián László főtitkárnak és dr. Bartha Csaba sportigazgatónak, és elismerésüket fejezték ki a MOB-iroda munkatársainak is.

„Amikor áttekintettük a korábbi programot, akkor úgy véltük, hogy ebben nem csak 16 sportágnak kell szerepelnie, ezért az összes olimpiai sportágat belehelyeztük, mégpedig az ötkarika szellemében öt különböző kategóriába sorolva" – mondta az államtitkár.

A program ismertetésekor Schmidt Gábor elmondta, a kidolgozás folyamata alatt legfőbb alapvetéseik azok voltak, hogy a magyar sport legyen jól szervezett, egyénre fókuszáló, tudásalapon folyamatosan megújuló és fenntartható. A kategóriákba sorolásnál az eddigi eredmények mellett azt is figyelembe vették, hogy egy-egy sportágban milyen lehetőség rejlik abból a szempontból, hogy a következő időszakban a magyar ötkarikás eredményességhez hozzájáruljon.

Az első kategóriába az előzetesen meghatározott szempontoknak megfelelő kiválasztás nyomán azok az olimpiai sportágak kerültek be, „amelyektől struktúrájuk, szakmai működésük, tehetségmenedzselési rendszerük magasfokú kidolgozottságának köszönhetően a következő két olimpián nagy eséllyel érmek szerzése várható". Ebbe a kategóriába a birkózás, a kajak-kenu, az úszás, a vívás, a vízilabda, valamint a korcsolya került be. A második kategóriába a következő két ötkarikás játékokon nagy eséllyel pontszerző sportágak szerepelnek, így az atlétika, a cselgáncs, a kerékpár, a kézilabda, az öttusa, a sportlövészet, a triatlon, valamint a vitorlázás. A harmadik kategóriába további 14 sportág került be, melyeknél a meghatározott szempontok alapján „egyes esetekben" várható pontszerző helyezés a következő két olimpián. A negyedik kategóriába nyolc olyan sportágat osztottak, amelyek a 2028-as olimpiával kezdődő hatéves időszakban (két nyári és két téli játékok) kvóta- és esetleg pontszerzésre lehetnek képesek. Az ötös kategóriában kilenc sportág szerepel, esetükben „az aktuális helyzetük és lehetőségeik alapján szakmailag nem elvárható és nem is elérhető az olimpiai kvalifikáció".

Schmidt Ádám arról is beszélt, hogy júniusban megnevezték a céljaik között a bürokrácia csökkentését és a hatékonyság növelését az állami sportirányításban, ennek érdekében új rendszert dolgoztak ki, melyet októberben a kormány elfogadott, és november másodikán az Országgyűlés elé került.

A júniusi „vállalásaik" közül az államtitkár emlékeztetett a 2023. június 30-án lejáró engedélyű TAO-program jövőjének biztosítására. Ezzel kapcsolatban azt mondta, az előkészítési folyamat lezajlott, a szükséges dokumentumokat pedig november 9-én elküldték Brüsszelbe, erre várják az Európai Unió válaszát.

Schmidt Ádám jelezte, hogy a Nemzeti Sportmúzeum esetében azon a véleményen vannak, hogy annak van létjogosultsága, egyben kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy a következő esztendő végére már engedélyes tervekkel rendelkezzenek a múzeum ügyében.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket közelebb szeretnék vinni a társadalomhoz, ennek első példája a jövő évi atlétikai világbajnokság lesz.

Az előzetesen nem látható, mostanra rendkívülivé váló feladatok között említette meg a vizes létesítmények üzemeltetésének problémáját, és bejelentette, hogy hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a helyzet kezelésére.

Schmidt Ádám az aktuális feladatok között megnevezte a kiemelt fővárosi és vidéki sportegyesületek támogatását, ami közlése szerint működik. Emellett rendezni kell a sportolói jutalmakat, mert – mint mondta – a magyar versenyzők kiemelkedően eredményes évet zártak. Ebben az ügyben plusz forrásra volt szükség, de ez megérkezett, így év végéig várhatóan sikerül rendezni az elmaradásokat. A sportakadémiák működtetését illetően november 30-ig tervezik kifizetni a negyedik negyedéves működési támogatást.

A magyar sportra fordítható költségvetési összeget firtató kérdésre Schmidt Ádám elmondta, „egzakt számokat még nem tudunk", mert bár a 2023-as költségvetés már korábban elfogadásra került, a jelenlegi világgazdasági helyzet miatt az változni fog.

„Bízzunk benne, hogy olyan feltételrendszert tudunk biztosítani, amelynek köszönhetően az új nemzeti versenysport-fejlesztési program be tudja majd váltani a hozzá fűzött reményeket" – jelentette ki az államtitkár.

Az eseményen az edzők életpályamodelljének alapjait megteremtő programok is terítékre kerültek (Kiemelt Edző Program, Kiemelt Utánpótlás Edző Program és Nevelő Edző Program).

(MTI, MOB; fotó: MOB/Szalmás Péter)