Legendák

Dr. Csanádi Árpád 1923. február 23-án született Pestszenterzsébeten. Az egykori NOB-tag, MOB-főtitkár idén lenne 100 esztendős. A sportdiplomatára a jubileum alkalmából több eseménnyel is megemlékezünk.

Alázat, rettenetes munkabírás, szerencse – Szöul bajnoka, Fábián László szerint ez a három tulajdonság elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki olimpiai aranyérmet szerezzen. A Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára ma ünnepli 60. születésnapját, és amikor egy kis számvetésre kértük, azt mondta, nem szeretne összegezni, mert az azt jelenthetné, hogy nem vár már rá semmi érdekes. Pedig sok kihívás áll még előtte, hisz rengeteg a tennivaló a magyar sportéletben.

A vízilabda-válogatottal felért Európa csúcsára, Rómában a dobogó harmadik fokáig jutott. Edzőként és sportvezetőként sem távolodott el a medencétől, a katedrára közlekedésmérnöki tudása emelte fel. Volt vasúti mérnök, majd a Közlekedési Múzeum főigazgatója is. Az olimpiai bronzérmes Katona András 85 éves.

Életének hatvanharmadik esztendejében elhunyt a szöuli olimpia 95 kilogrammos magyar indulója, a korábbi országos bajnok judós, Varga István - adta hírül honlapján a judoinfo.hu.

Nyolc világbajnoki érmével, három ötkarikás szereplésével, két olimpiai bronzával a hatvanas-hetvenes évek legmagasabban jegyzett kardvívói között tartják számon. A pást mellett az informatikában, a műszaki tudományokban és a sportvezetésben is élen járt. Mexikó és München bronzérmese, dr. Bakonyi Péter 85 esztendős.

Életének 90. évében elhunyt Czakó György, olimpikon, háromszoros magyar bajnok műkorcsolyázó, MOKSZ-Életműdíjas sportoló, edző.

Kétszeres olimpikon, Montreal bronzérmese, világbajnoki ezüst- és bronzérmes. A legendás női „nagycsapat” tagja. Csajbók Sándorné Németh Erzsébet 70 esztendős.

Születésnapjuk alkalmából három magyar olimpiai érmes legendára emlékeztek február 2-án Budapesten, a Bazilika altempolmában.

Százhét éves korában elhunyt a világ legidősebb olimpikonja, az uruguayi Félix Sienra vitorlázó – tette közzé a hírt családja.

Az olimpiák történetében mindmáig Magyarország a legsikeresebb labdarúgónemzet (a férfiak tekintetében). Nem csoda hát, hogy külföldön is kelendőek voltak a magyar labdazsonglőrök. Közülük is az első, aki hivatalosan szerződhetett „Nyugatra”, Bálint László volt. Őt köszöntjük.