Főmenü
Facebook
Instagram
YouTube
TikTok
LinkedIn
Facebook
Instagram
YouTube
TikTok
LinkedIn
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem engedélyezi a Nemzetközi Ökölvívó-szövetségnek (IBA), hogy megszervezze és lebonyolítsa a 2024-es párizsi nyári ötkarikás játékok sportági tornáját.
A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) hétvégi tisztújító kongresszusán Ádámfi Attilát, a szervezet korábbi főigazgatóját, a Magyar Olimpiai Bizottság előző ciklusban működő Nemzetközi Kapcsolatok és Sportdiplomáciai Bizottságának elnökét választották egyik alelnöknek. Takács Máriát az edzői bizottság tagjának választották.
Liu, Lőrincz, Varga, korábban Keserű, Novák, Konrád, Török, Melis, Nagy, Tóth-Harsányi, Detre, Nébald, Steinmetz… Olyan magyar testvérpárok, melyek két tagja is felállhatott az olimpiai dobogóra. A Dunaiék is közéjük tartoznak, hiszen Antal arany- és ezüst, János bronzéremmel gazdagította ötkarikás értéktárunkat. Most Jánost köszönjük – 85 esztendős.
Bécsben tartotta tisztújító kongresszusát az Európai Judo Szövetség (EJU), amelynek tagsága dr. Tóth Lászlót választotta az EJU elnökévé, ő lett a szervezet tizedik elnöke. A sportvezető 1999 decemberétől a Magyar Olimpiai Bizottság tagja.
Többször megírtuk már, hogy a vívás a legsikeresebb olimpiai sportágunk. Férfi kardvívóink és párbajtőrözőink gyakorlatilag a kezdetek óta ott vannak a világ élvonalában. Ám nem csak ők termelték ki azt a szekérderéknyi érmet az elmúlt több, mint száz év alatt. Első női olimpiai pontszerzőnk, érmesünk és olimpiai bajnokunk a női tőrvívásból került ki. Hetvenötödik életévét betöltő Szolnoki Mária pedig méltó utóda lett a nagy elődöknek.
Legsikeresebb olimpiai sportágunk a vívás, melyen belül a kardvívás 1908-tól 1964-ig tartó időszakában az egyéni küzdelmekben csak akkor nem magyar állt a dobogó legfelső fokán, amikor az I. világháború egyik vesztes országaként nem indulhattunk. Pézsa Tibor tokiói aranyérme után huszonnyolc évet kellett várni arra, hogy ismét magyar himnusz szóljon az olimpián a férfi kardvívók egyéni küzdelmeinek végén. Akiért pedig szólt: Szabó Bence.
Általában 50. születésnapjukon köszöntjük először olimpiai bajnokainkat, érmeseinket. Ilyenkor kerül ki a honlapra egy írás, amiben felidézzük pályafutásukat, vagy annak egy-egy érdekes részletét. Ám vannak olyan ikonjaink, akik sajnos nem érhették meg a fél évszázadot, és akik már életükben legendásak lettek. Közéjük tartozik Kolonics György is, akiről sétányt neveztek el a minap Gödön.
A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU – International Skating Union) tisztújító közgyűlésén dr. Elek György, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség májusban újonnan megválasztott elnökségi tagja bekerült az ISU elnökségi tagjainak sorába.
Június 13-án 15 órától a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút az egykori vitorlázó pénzügyőrtiszttől, a Magyar Olimpiai Bizottság tagjától, alelnökétől, a Magyar Vitorlás Szövetség korábbi első emberétől, dr. Balogh Györgytől.
A magyar súlyemelésnek is van mire büszkének lennie a múltban, gondoljunk csak olyan legendákra, mint Földi Imre. A ’80-as években az utolsó (?) nagy generációt a Szanyi Andor, Barsi László, Jacsó József hármas képviselte. Utóbbi pedig egészen az olimpiai ezüstéremig vitte.
