
Többször megírtuk már, hogy a vívás a legsikeresebb olimpiai sportágunk. Férfi kardvívóink és párbajtőrözőink gyakorlatilag a kezdetek óta ott vannak a világ élvonalában. Ám nem csak ők termelték ki azt a szekérderéknyi érmet az elmúlt több, mint száz év alatt. Első női olimpiai pontszerzőnk, érmesünk és olimpiai bajnokunk a női tőrvívásból került ki. Hetvenötödik életévét betöltő Szolnoki Mária pedig méltó utóda lett a nagy elődöknek.

Legsikeresebb olimpiai sportágunk a vívás, melyen belül a kardvívás 1908-tól 1964-ig tartó időszakában az egyéni küzdelmekben csak akkor nem magyar állt a dobogó legfelső fokán, amikor az I. világháború egyik vesztes országaként nem indulhattunk. Pézsa Tibor tokiói aranyérme után huszonnyolc évet kellett várni arra, hogy ismét magyar himnusz szóljon az olimpián a férfi kardvívók egyéni küzdelmeinek végén. Akiért pedig szólt: Szabó Bence.

Általában 50. születésnapjukon köszöntjük először olimpiai bajnokainkat, érmeseinket. Ilyenkor kerül ki a honlapra egy írás, amiben felidézzük pályafutásukat, vagy annak egy-egy érdekes részletét. Ám vannak olyan ikonjaink, akik sajnos nem érhették meg a fél évszázadot, és akik már életükben legendásak lettek. Közéjük tartozik Kolonics György is, akiről sétányt neveztek el a minap Gödön.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU – International Skating Union) tisztújító közgyűlésén dr. Elek György, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség májusban újonnan megválasztott elnökségi tagja bekerült az ISU elnökségi tagjainak sorába.

Június 13-án 15 órától a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút az egykori vitorlázó pénzügyőrtiszttől, a Magyar Olimpiai Bizottság tagjától, alelnökétől, a Magyar Vitorlás Szövetség korábbi első emberétől, dr. Balogh Györgytől.

A magyar súlyemelésnek is van mire büszkének lennie a múltban, gondoljunk csak olyan legendákra, mint Földi Imre. A ’80-as években az utolsó (?) nagy generációt a Szanyi Andor, Barsi László, Jacsó József hármas képviselte. Utóbbi pedig egészen az olimpiai ezüstéremig vitte.

Ha van sportág, ami egyszerre nevel kitartásra, fegyelemre és alázatra, akkor az a judo. A sportág Japánban szinte már-már vallás, így nem meglepő, hogy a ’64-es tokiói olimpián debütált és azóta is műsoron van. A hazai judosport is bővelkedik nem kevés szép eredményben, de mindmáig az egyetlen magyar olimpiai bajnoka a tataminak: Kovács Antal.
Ötszörös olimpiai bajnok tornász, holokauszt-túlélő, örök győztes. Mindig pontosan tudta, hogy a lendület nemcsak a tízpontos tornagyakorlat, de a példaértékű élet titka is. Élő legenda, aki pimaszul neveti képen a múló éveket, és aki sportsikereivel valamint életigenlésével nem csak a történelembe írta be magát, de az ország szívébe is. A 101 éves Keleti Ágnessel az ELLE készített interjút, amely a magazin júniusi számában olvasható.

Vannak olyan kivételes esetek, amikor egyszerre több magyar állhat fel az olimpiai dobogóra ugyan abban a számban. Ez történt 1968-ban Mexikóvárosban is, amikor férfi kalapácsvetésben a legendás Zsivótzky Gyula aranya mellett, egy bronzéremnek is örülhettünk Lovász Lázárnak köszönhetően.

Meghalt Molnár Albin olimpikon vitorlázó, egykori szövetségi kapitány – számolt be róla honlapján a Magyar Vitorlás Szövetség. A római olimpia résztvevője 87 éves volt.