Világjátékok

A Világjátékok jogtulajdonosa az IWGA, mely 33 nemzetközi sportági tagszervezettel rendelkezik.

Az olimpiai játékok programján nem szereplő sportágak közül a legmagasabb színvonalú, népszerű és látványos sportágakban megrendezett versenyek szerepelnek a Világjátékok programján. Földön, vízen és a levegőben űzött sportágak részt vevői a „gyorsabban, magasabban, erősebben” cél érdekében küzdenek egymással.

Négyévenként, az Olimpia utáni évben e sportágak világelső sportolói gyűlnek össze, hogy a Világjátékok keretén belül együtt törjenek a csúcsra. Miután a nemzetközi versenynaptárban kiemelkedő helyet foglal el az esemény, így világszerte előtérbe kerülnek ezek a sportágak és versenyzőik, akik a nagy nyilvánosság érdeklődése mellett mutathatják be felkészültségüket a 11 napon át tartó Világjátékokon.

Lényeges különbség az Olimpia és a Világjátékok lebonyolítása között, - amellett, hogy a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) elfogadja és betartja az olimpiai mozgalom minden, a sport társadalmi értékeit illető elvét és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatja is a játékokat -, hogy az eseményt már meglévő helyszíneken, megfelelő méretű létesítményekben kell megrendezni, ehhez igazítva a Világjátékokon résztvevő sportágakat. Így nem kell új létesítményeket építeni, és a rendező ország infrastruktúráját bővíteni. Ez a feltétel befolyásolja a programot és nem minden IWGA sportág szerepel szükségszerűen minden Világjátékon. A tapasztalatok alapján 25-35 IWGA sportág szerepel egy-egy Világjátékok hivatalos versenyprogramján.

1980-ban 12 Nemzetközi sportszövetség elhatározásával létrejött a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége. A következő évtől elindult hódító útjára a nem olimpiai sportágak „olimpiája” és az alapító sportágak közül több már az olimpia programján is szerepel, mint például a tollaslabda, baseball, softball és a taekwondo. Az eltelt 20 évben időközben a triatlon, női vízilabda, női súlyemelés és a strandröplabda szintén bekerült az Olimpiai játékok résztvevői közé. A 2001-es Világjátékokon 26 sportág közel 2500 versenyzővel vett részt, a 2005-ös duisburgi játékokon már 33 sportág 47 versenyszámában indultak a világ országaiból a nem olimpiai sportágak sportolói. Magyarország színeit 10 sportág, 59 sportolója képviselte sikerrel, hiszen egy-egy arany és ezüstérmet, valamint számos pontszerző helyet szerzett a magyar csapat a Világjátékokon.

A magyar résztvevők a világjátékok történetében eddig 8 arany-, 15 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek, a legeredményesebben az 1985-ös londoni viadalon szerepeltek, amelyen négy arany-, öt ezüst- és öt bronzérem lett a magyar indulóké. A legutóbbi tajvani Világjátékokon S. Kovács Ádám karatésunk arany érmet nyert hazánknak.