Világjátékok
A Világjátékok jogtulajdonosa az IWGA, mely 33 nemzetközi sportági tagszervezettel rendelkezik.
Az olimpiai játékok programján nem szereplő sportágak közül a legmagasabb színvonalú, népszerű és látványos sportágakban megrendezett versenyek szerepelnek a Világjátékok programján. Földön, vízen és a levegőben űzött sportágak részt vevői a „gyorsabban, magasabban, erősebben” cél érdekében küzdenek egymással.
Négyévenként, az Olimpia utáni évben e sportágak világelső sportolói gyűlnek össze, hogy a Világjátékok keretén belül együtt törjenek a csúcsra. Miután a nemzetközi versenynaptárban kiemelkedő helyet foglal el az esemény, így világszerte előtérbe kerülnek ezek a sportágak és versenyzőik, akik a nagy nyilvánosság érdeklődése mellett mutathatják be felkészültségüket a 11 napon át tartó Világjátékokon.
Lényeges különbség az Olimpia és a Világjátékok lebonyolítása között, - amellett, hogy a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) elfogadja és betartja az olimpiai mozgalom minden, a sport társadalmi értékeit illető elvét és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatja is a játékokat -, hogy az eseményt már meglévő helyszíneken, megfelelő méretű létesítményekben kell megrendezni, ehhez igazítva a Világjátékokon résztvevő sportágakat. Így nem kell új létesítményeket építeni, és a rendező ország infrastruktúráját bővíteni. Ez a feltétel befolyásolja a programot és nem minden IWGA sportág szerepel szükségszerűen minden Világjátékon. A tapasztalatok alapján 25-35 IWGA sportág szerepel egy-egy Világjátékok hivatalos versenyprogramján.
1980-ban 12 Nemzetközi sportszövetség elhatározásával létrejött a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége. A következő évtől elindult hódító útjára a nem olimpiai sportágak „olimpiája” és az alapító sportágak közül több már az olimpia programján is szerepel, mint például a tollaslabda, baseball, softball és a taekwondo. Az eltelt 20 évben időközben a triatlon, női vízilabda, női súlyemelés és a strandröplabda szintén bekerült az Olimpiai játékok résztvevői közé. A 2001-es Világjátékokon 26 sportág közel 2500 versenyzővel vett részt, a 2005-ös duisburgi játékokon már 33 sportág 47 versenyszámában indultak a világ országaiból a nem olimpiai sportágak sportolói. Magyarország színeit 10 sportág, 59 sportolója képviselte sikerrel, hiszen egy-egy arany és ezüstérmet, valamint számos pontszerző helyet szerzett a magyar csapat a Világjátékokon.
A magyar résztvevők a világjátékok történetében eddig 8 arany-, 15 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek, a legeredményesebben az 1985-ös londoni viadalon szerepeltek, amelyen négy arany-, öt ezüst- és öt bronzérem lett a magyar indulóké. A legutóbbi tajvani Világjátékokon S. Kovács Ádám karatésunk arany érmet nyert hazánknak.
A Világjátékok története számokban | ||||
---|---|---|---|---|
Év |
Rendező város |
Sportág |
Résztvevők |
|
I. |
1981 |
18 |
1500 |
|
II. |
1985 |
23 |
2000 |
|
III. |
1989 |
45 |
4000 |
|
IV. |
1993 |
30 |
2600 |
|
V. |
1997 |
30 |
2500 |
|
VI. |
2001 |
26 |
2500 |
|
VII. |
2005 |
33+6 |
3000 |
|
VIII. |
2009 |
31 |
3200 |
|
IX. |
2013 |
Cali (Kolumbia) |
||
X. |
2017 |
Wroclaw (Lengyelország) |
Szellemi sportok Világjátéka |
Az első Világjátékok szervezője az IMSA Nemzetközi Szellemi Sportok Szövetsége volt 2008-ban, azonban a szervezet a SportAccord védnöksége alá került, így az első hivatalos verseny 2011-ben került megrendezésre Pekingben. |
Küzdősportok Világjátéka |
Az első verseny 2010-ben került megrendezésre Pekingben. |
Művészi Sportágak Világjátéka |
A verseny először 2012 novemberében kerül megrendezésre, Kínában, de a szervezők lehet hogy módosítanak a dátumon, ami 2013. májusa lenne. |
Strandsportágak Világjátéka |
A Strandsportágak Világjátéka először 2012-ben kerül megrendezésre, Jamaica csodálatos partjain. |
Keresés