A lovasok részéről Szotyori Nagy Kristóf alelnök, és Stróbl Dorottya főtitkár számolt be tervekről és a sportágat érintő vonatkozásokról.

Elmondták, hogy befejeződött a Nemzeti Lovarda felújítása, mely most már nagyon kedvező feltételeket nyújt a lovassport művelőinek olyannyira, hogy idén először CSIO5* díjugrató versenynek adhat otthont hazánk augusztus 9. és 12. között. A létesítményhelyzeten sokat javított az elmúlt években a Nemzeti Lovas Program, melynek keretén belül több lovarda lett, vagy lesz felújítva, ezzel javítva a sportág hazai helyzetét, valamint a sportolók felkészülését.

A lovassporton belül nyolc szakág van, ám ebből csak három az olimpiai szám. Név szerint: díjugartás, díjlovaglás és military, e hármon kívül itthon kiemelt figyelmet kap a fogathajtás, melyben mind a múltban, mind a jelenben is szép sikereket értek el a szakág művelői. A szövetség kiemelte, hogy a szeptemberi Lovas Világjátékokra négy lovasunk kvalifikálta magát, mely kvótákat a lovastorna illetve a díjugrató szakágban szerezték a versenyzők. A Talent Programnak köszönhetően az utánpótlás helyzete kedvező, az októberi Buenos Aires-i ifjúsági olimpiára is sikerült egy kvótát szerezni. Az említett program nagyon jól megalapozhat egy majdani felnőtt pályafutást, ám alapvető problémát jelent a felnőttkorú versenyzők támogatása, ezért sok potenciális lovas hullik ki a rendszerből. Továbbá egy program kialakítása van folyamatban, mely a Talent-hez hasonlóan, a lóhelyzeten szeretne változtatni, melyben a megfelelő lovast, a megfelelő 4-5-6 éves lóval párosítaná össze, így alapozva meg egy három-négy éves versenyciklust.

Jövőre itthon rendezik meg a szakág C kategóriájú csapatversenyének olimpiai kvalifikációját, melyen ha minden jól megy, talán a magyar csapatnak sikerül kvótát szereznie a 2020-as tokiói játékokra.

Szövetségi konzultációink sorát az asztaliteniszezőkkel folytattuk, részükről Felegyi Gábor főtitkár, és Bátorfi Zoltán női felnőtt szövetségi kapitány számolt be a sportág hazai helyzetéről.

Az asztaliteniszezők jövőre több, nagy eseményre is készülnek, hiszen a szakág három fő versenyét, a World Tourt, a veterán Európa-bajnokságot és nem utolsó sorban az olimpiai kvalifikációs világbajnokságot is hazánkban rendezik. Utóbbi az egyik legnagyobb sportrendezvény lesz idehaza, hiszen 170 országból várják a hét napos viadalra a versenyzőket. Maga az esemény a Hungexpo területén lesz megrendezve, de hozzá kapcsolódóan az előtte és utána lévő napokban számos konferencia, és kísérőrendezvény lesz megtartva a fővárosban. A veterán Európa-bajnokságot a BOK illetve a Körcsarnokban rendezik majd meg 124 asztallal, és az előrejelzések alapján 3500-4500 játékost plusz a kísérőiket, összesen mintegy 11.000 regisztrált látogatót várnak majd Budapestre a világ minden részéről.

Sajnos a nemzetközi szövetség változtatott a világranglista pontszámítási rendszerén, így az eddigieknél is nehezebb lesz a kvalifikáció a 2020-as játékokra, főleg annak fényében, hogy olyan, eddig nem feltétlen a pingpong-nagyhatalomnak számító térségek, mint Óceánia, Dél-Amerika, vagy India is elég szép eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken. Ezek következménye, hogy a középmezőny tovább fog sűrűsödni. Az olimpiára tizenhat csapat mehet, melynek nagyobb részét adják a kontinentális bajnokok és Japán. A fennmaradó helyekre kvalifikációs versenyen döntik majd el, ki jut ki. A szövetség részéről bíznak benne, hogy ha nehezen is, de a magyar női csapatnak sikerül majd indulási jogot szereznie. A férfiválogatott is egyre erősödik, és a jövőben igen szép eredményeket várhatunk tőlük, ha ilyen ütemben fejlődnek tovább. Továbbá igen erős a fiú utánpótlás, ami sajnos már a nőiről nem mondható el, mely már a bajnokságban is megmutatkozik, hiszen idén csak 6 extraligás női csapat versenyez. Annak érdekébe, hogy tíz év múlva is legyen top-játékosa az országnak, a szövetség két akadémia létrehozását tervezi, egyet a lányok, egyet a fiúk részére, valamint a regionális edzőprogram is sokat segít az utánpótlás helyzetén.

A szövetség kiemelte, hogy sem mennyiségben, sem minőségében nincs elég megfelelő létesítmény, olyan, ami versenysportra is alkalmas lenne. Amatőr szinten rengetegen űzik ezt a sportágat, viszont ők nincsenek regisztrálva a rendszerben.

Kevés a jó mesteredző az országban, melynek elsősorban anyagi okai vannak, sokan mennek külföldre. Szeptemberben indul újra a Testnevelési Egyetemen a szakedzői képzés, továbbá Pécsett, és úgy néz ki a közeljövőben Debrecenben is fognak asztalitenisz-edzőket oktatni. A képzés fiatalodik, új a tankönyv is, a kérdés, lesz-e felvevőpiaca a kikerült edzőknek. Emellett egyetértés van abban is, hogy kiegészítő trénerként szükség van kínai szakemberek bevonására. A Sportkórházzal jó a kapcsolat, viszont a rehabilitáció, regeneráció terén még van hova fejlődni.

A műugrók június elsején, a birkózók és a kosárlabdázók június 5-én, az evezősök és a vízilabdázók június 6-án, a tollaslabdázók és az íjászok 8-án, a vívók 11-én, a tornászok, ökölvívók, súlyemelők 12-én, az úszók, vitorlások és gördeszkások 13-án, a kézilabdázók és a karatésok 15-én, a triatlonosok és a curlingesek 19-én, a kajak-kenusok és röplabdások 21-én, a sportlövők és a labdarúgók 22-én, a jégkorongozók és az öttusázók 26-án, a judósok 28-án, a kerékpárosok és a falmászók 29-én vettek részt konzultáción.

(MOB)