Szöul bajnoka, a korábbi MOB-elnök, Borkai Zsolt 60 éves

60 esztendős Borkai Zsolt olimpiai-, világ- és Európa-bajnok, Universiadé-győztes tornász, Szöul lólengés-bajnoka, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, aki Győr polgármestereként is sokat tett az első magyarországi olimpiai esemény, a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sikeréért.

Borkai Zsolt 1965. augusztus 31-én született Győrben. Hetvenkettőben – majd' hétévesen – kezdett tornázni a Rába ETO-ban, majd '84-től a BHSE következett, sportolói pályafutását a németországi KTV Hohenlohéban fejezte be.

Iskolai toborzás alkalmával Röck Samu mesteredző látta meg benne a lehetőséget, kiválasztotta, majd – 9-10 évesen foci iránti megingást követően – egy eredményes sportkarrier vette kezdetét. 1982-ben, az ankarai ifjúsági kontinensviadalon bronzérmes lett, majd az Universiadékon minden medálból gyűjtött egyet.

Pályafutásának csúcsát a lólengés 1987-es világbajnoki elsősége és 1988-as olimpiai aranyérme – ekkor Bordán Dezső a kapitány – jelenti. Mint egy korábbi interjúban elmondta, a vb-arany azért különösen kedves a számára, mert akkor Rotterdamban nyújtón bronzérmet szerzett, s így összetettben ötödik lett. A '85-ös Eb-n, Oslóban arany- (nyújtón) és bronzérmes (lóugrás). Összesen 19 magyar bajnoki címet nyert.

1989-től sérülés hátráltatta, Németországban még szerekhez lépett, ifjúsági edzőként kezdett dolgozni, 1992-ben rövid időre visszatért a válogatotthoz, de a sérülések ismét nem kerülték el; 1993-ban hazatért és befejezte versenyzői pályafutását.

Ebben az időszakban lett a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégium tanára, majd igazgatója – közben alezredesi rangot is kapott –; az intézményt 2006-ig vezette. Ebben az évben Győr polgármesterének választották, pozíciójában 2010-ben és 2014-ben is megerősítették, de elindult 2019-ben is. Politikusi karrierjét országgyűlési képviselőként is gyakorolta, 2010-től egy cikluson keresztül volt az Országgyűlés tagja.

Sportvezetői karrierjét a nyolcvanas évek második felében kezdte. Az első szabadon választott MOB közgyűlésének tagja lett a bajnokok képviseletében, és beválasztották a sportolói bizottságba is; majd 2009-től a MOB alelnöke. Megyei és regionális szervezeti, sportbizottsági tisztségeket, elnökséget vállalt. 2011-ig a Győri Audi ETO KC társadalmi elnöke.

2010 novemberében, egyetlen jelöltként lett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál utódaként, majd pozíciójában a londoni olimpia után megerősítették.

2012-től az új sporttörvénynek megfelelően a MOB feladatai jelentősen bővültek, tagozati rendszerben működött tovább, egy cikluson keresztül a teljes magyar sport irányításáért felelős.

Győr megkapta a 2017-es nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál rendezési jogát – melynek előkészületeiben jelentős érdemei vannak Borkai Zsoltnak. Az Európai Olimpiai Bizottság 41. közgyűlésén, 2012 decemberében Rómában dőlt el, hogy Győr lesz a XIV. nyári EYOF házigazdája.

2015 decemberében a 120 éves MOB-ot ünnepeltük. Több sportdiplomata között Magyarországra érkezett Thomas Bach NOB-elnök, aki ellátogatott a MOB-irodába, majd felszólalt a szervezet december 15-i dísz(köz)gyűlésén, a Hotel Corinthiában, ahol beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is.

Ezidőben adta be pályázatát a 2024-es nyári olimpia megrendezésére Budapest. 2014 szeptemberében Borkai Zsolt bejelenti: a MOB támogatja, hogy Budapest pályázatot nyújtson be a 2024-es nyári olimpia megrendezésére. 2017 februárjában bejelentik a 2024-es olimpiarendezési pályázattól való visszalépést, erről kormányhatározat született.
A 2017-es májusi tisztújítás alkalmával Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes, világbajnok vívó került a MOB élére.

Napjainkban sem szakadt el a sporttól: sportvezetőként a Győri Atlétikai Klub elnöke, szabadidejében szívesen teniszezik, lovagol és horgászik.
Elismerései közt 1987-ben és '88-ban az év tornásza-címet nyerte, Szöul évében a férfi tornászcsapat tagjaként Fair Play-díjjal gazdagodott; a Magyar Tornasport Halhatatlanja.

Isten éltesse Borkai Zsoltot!




