A Magyar Taekwondo Szövetséget Patakfalvy Miklós elnök, Kazinczy Viktor főtitkár és Galambos Bence, a felnőtt válogatott edzője képviselte. Kifejtették, hogy a taekwondó harcművészet és olimpiai versenysport is egyben, amit egészen kicsi gyermekkortól a szépkorúakig lehet gyakorolni szabadidős, vagy élsport jelleggel egyaránt.

Emlékeztettek, hogy a sportág 2000-ben szerepelt először az olimpia műsorán, akkor Salim József az 5. helyen zárt. A NOB 1994-ben döntött a taekwondo ötkarikás programba kerüléséről. A sportág hazai szövetsége még ezt megelőzően, 1989-ben kezdett mai relációjában működni.

Elmondták, hogy közel 2500-an képviselik a sportágat, aminek nincs jelentős tömegbázisa. Már az óvodákban is jelen vannak, s, mivel saját létesítményük nincs, a klubok jellemzően az iskoláktól bérlik edzésre a termeket, ezért egyre több az iskolás, aki ismerkedik, bekapcsolódik a foglalkozásokba. A szövetség látókörébe 35 klub tartozik, ahol az edzők másodállásban végzik a tevékenységüket. Általában OKJ-s képzésben részesültek, a TF-en újraindult szakedzőképzés azonban további szakmai fejlődést jelentene számukra.

A szövetség elkészítette a Tokió 2020 elnevezésű programját, mely erős szakmai munkát tartalmaz. A tokiói világranglista 2019. december 31-én zárul, az egyik pontszerző verseny az Európa Játékok lesz. Jelenleg úgy tűnik, női versenyzőnek reális esélye van az olimpiai részvételre.

A sportvezetők tájékoztatást adtak az egészségügyi háttérről és az utánpótláskorúak eredményességéről is. Beszámoltak arról, hogy sikeres kadet Európa-bajnokságot bonyolítottak le Budapesten, szívesen rendeznének felnőtt világversenyt is, de annak igen jelentős anyagi vonzata lenne, amit jelenleg nem tudnának biztosítani. Sokszor az edzőtáboroztatás és a nemzetközi versenyeztetés is nagy terhet jelent a szövetségnek és a kluboknak, több esetben a versenyzők saját maguk finanszírozására és a szülők támogatására is szükség van.

A magyar taekwondosport a nemzetközi porondon is képviselve van: patakfalvy Miklós az európai szervezet elnökségének, dr. Márton Zsolt annak ellenőrző bizottságának a tagja.

A Magyar Szinkronúszó Szövetség részéről Balogh Sándor elnök, Szabó Géza elnökségi tag, Kiss Júlia gazdasági vezető, Nagy Orsolya ügyvezető igazgató és Cseh Krisztián főtitkár beszámoltak a hétvégi, hazai rendezésű FINA Junior Műúszó Világbajnokságról valamint a tavalyi, Budapesti 17. FINA Világbajnokságon elért remek eredményekről, majd kitértek a mindennapi nehézségekre és pozitívumokra is.

A kötetlen beszélgetés során optimisták voltak, hiszen az utóbbi időben számokkal kimutatható fejlődést produkál a sportág, ami nemcsak az egyesületek, de a sportolók mennyiségében és minőségében egyaránt megmutatkozik. Jelenleg a szövetséghez 26 tagegyesület tartozik, melyből 13 Budapesten és annak vonzáskörében található. Ezek az egyesületek képviselik az utánpótlásbázis alapját. Az utánpótlás-válogatott tagjai természetesen több időt tölthetnek az anyaegyesületekben, a fókusz inkább a junior- és felnőtt válogatottra esik. Az edzői stábot erősíti két orosz munkatárs is, akik a magyarokkal szeretnének minél jobb eredményeket elérni. A szövetség fő céljai közé tartozik a szakedzők foglalkoztatása, melyben a Testnevelési Egyetem nagy segítséget jelent az idei évtől, hiszen 2018 szeptemberében 9-en kezdik meg szinkronúszó szakedzői tanulmányaikat. Emellett a bírói testületet is kiemelték, akik szintén hozzájárulnak a fejlődéshez; hárman már FINA „A” minősítéssel rendelkeznek, így e környezetben is megismertetik a hazai sportolókat.

A szinkronúszó szövetség képviselői egy jelenlegi folyamatot részleteztek, amely leginkább fejlesztésekből áll: a jövőben szeretnék elkezdeni a közös munkát már a 6-9 éves korosztályban és a jövő reménységeire, valamint a válogatott tagjaira összpontosítanának. Úgy vélik, mindennek az alapja a balettképzés, amit a vidéki egyesületeknek is biztosítani fognak már a közeljövőben. Említették Egert, Székesfehérvárt, Kaposvárt és Sopront, ahonnan korábban több versenyző is kiemelkedett, de a többi szinkronúszó-központból is érkeznek különböző eredmények.

A vezetők abszolút bizakodóak a jövőre nézve, hiszen elegendő vízfelülettel rendelkeznek, így megfelelő edzésmunkát képesek végezni nap mint nap. Továbbá, motivációban nem szenvednek hiányt sem az edzők, sem a versenyzők, mely a siker alappillérének tekinthető. A hét egyik főbb eseményének számít a jövő évi világkupasorozat helyszíneiről való tárgyalás, melynek döntőjét legfőbb remények szerint Magyarország rendezi.

A műugrók június elsején, a birkózók és a kosárlabdázók június 5-én, az evezősök és a vízilabdázók június 6-án, a tollaslabdázók és az íjászok 8-án, a vívók 11-én, a tornászok, ökölvívók, súlyemelők 12-én, az úszók, vitorlások és gördeszkások 13-án, a kézilabdázók és a karatésok 15-én, a triatlonosok és a curlingesek 19-én, a kajak-kenusok és röplabdások 21-én, a sportlövők és a labdarúgók 22-én, a jégkorongozók és az öttusázók 26-án, a judósok 28-án, a kerékpárosok és a falmászók 29-én, az aszteliteniszezők és a lovasok július 3-án, a snowboardosok és gyeplabdások július 5-én, a baseball/softball képviselői július 6-án vettek részt konzultáción.

(MOB, fotó: MOB)