Úttörő OVEP-program a MOB-székházban

A kifejlesztett program pedig egy székházlátogatással egybekötött OVEP-élményprogram lett, amelynek a Magyar Olimpiai Bizottság tárgyalója és kertje adott otthont. A mintegy 40 fős utánpótlás-csapat két igazi példaképtől, Gadányi Zoltánától és a háromszoros olimpikon Pétervári-Molnár Bendegúztól – a MOB Sportolói Bizottságának elnökétől, a MOB-elnökség egyik tagjától – tanulhatott, akik az esemény nagyköveteiként és mentoraiként kísérték végig a fiatalokat a délután során. 

A program egy közös nyitánnyal és egy izgalmas jégtörő játékkal, az úgynevezett „Emberi Gubanccal” indult. Különleges és fontos eleme volt a délutánnak, hogy a gyerekek az edzőikkel együtt játszottak, ami érezhetően erősítette a köztük lévő kapcsolatot és bizalmat. A születési dátum szerint sorba állt, majd csoportokra bontott fiataloknak és edzőiknek egymás kezét megfogva kellett egy óriási csomót alkotniuk, majd ebből egy szabályos kört kibogozniuk anélkül, hogy elengedték volna egymást. Ez a feladat azonnal ráhangolta a résztvevőket az egymásra figyelés és az összhang fontosságára. A bemelegítő után a csapat két felé oszlott, és forgószínpad-szerűen, két állomáson folytatódott a munka, így mindenki részt vett az összes feladatban. 

Mentális erő és a kiválóság felé vezető út 

A tárgyalóban zajló, szellemi-érzelmi fókuszú belső állomást Bendegúz vezette. Itt olyan elgondolkodtató témák kerültek terítékre, mint az egészséges csapaton belüli versengés határai, vagy az a kérdés, hogy kinek akarunk megfelelni egy győzelemmel: magunknak vagy a külső elvárásoknak? Egyáltalán, mit jelent a győzelem? Egyértelműen érmet? Az út a fontosabb, vagy a cél? Esetleg ugyanaz? A fiatalok megosztották élményeiket arról, miként találják meg (újra) az egyensúlyt, amikor az erőfeszítés már több nehézséget okoz, mint örömöt, és nyíltan beszélgettek arról, hol van az a határvonal, ameddig a versenydrukk még pozitív hatást fejt ki, és mikortól válik gátló tényezővé. 

Bendegúz hangsúlyozta, hogy a fizikai állapotot sokszor felülírja a mentális erő, amely a döntő pillanatokban többet nyomhat a latban, mint maga a fizikai teljesítőképesség. A fiataloknak egy rendkívül inspiráló gondolatot is útravalóul adott: ha beleragadunk a „jóba”, az gátolja a kiválóság felé vezető utat. A jó ellentétes a kiválósággal, mert a kényelmes helyzetekből nem lehet kiemelkedni. A verseny egyre komplexebb, sok újdonság van, gyorsan kell adaptálódni, és ez mind a civil élet, mind pedig a sport világára egyaránt jellemző. Képességeink kitartó munkával fejleszthetők, lehetősége tehát mindenkinek van – a kérdés csak az, ki mit hoz ki belőle. 

Olimpiai relikviák és szárazföldi szinkron 

A kertben kialakított, fizikailag is aktívabb külső állomást Zoltána mentorálta. A résztvevők a „Varázspálca” elnevezésű feladatban próbálhatták ki a közös egyensúlyt, ahol kinyújtott ujjakon egyensúlyozott pálca tökéletes szinkront követelt meg mindenkitől. Volt olyan csapat, aki felhasználta az evezésben is bevált ritmikus légzést a feladat végrehajtására. A feladat remekül rávilágított arra, hogy hiába gyors valaki a saját ritmusában, ha nem figyel a társaira, az egész 'hajó' egyensúlya felborul. 

A kinti állomás részeként a fiatal sportolókat Pignitzky Dorottya, a MOB sportigazgatóságának főmunkatársa vezette körbe a MOB székházában. A túra során felidézték az eddigi olimpiákat és a magyar sikereket, majd a fiatalok megnézhették a Los Angeles-i olimpia térképét is, amely komoly motivációt jelentett számukra a jövőre nézve. Gyulay Zsolt MOB-elnök szobájában testközelből csodálhatták meg az olimpiai fáklyagyűjteményt. Külön érdekessége volt a napnak, hogy pont ezen a délelőttön gyújtották meg Athénban, a történelmi Panathinaiko stadionban a dakari ifjúsági olimpia lángját. A székházi program a papíralapú „OVEP Értékfa” felöltöztetésével zárult, ahol a csapatok falevelekre írhatták fel azokat a tapasztalatokat és motiváló üzeneteket, amelyeket haza, vagy éppen a vízre visznek magukkal. 

Az élményprogram végül a kertben, egy közös reflexiós körrel zárult. Felemelő volt látni a fiatalok céltudatosságát, a sportáguk iránti mély tiszteletüket, és azt a csillogást a szemükben, ahogyan a jó tanácsokkal szolgáló bajnokokra néztek. A résztvevők emlékül OVEP-es sportolói aláírókártyákat kaptak Zoltánától és Bendegúztól, majd egy képzeletbeli bőröndbe „bepakolva” mondhatták el saját gondolataikat és mindazt, amit a napból magukkal visznek a további felkészülésükhöz. Hálásan köszönjük a mentoroknak, hogy hiteles példaképként, ilyen formában is segítik és építik a jövő nemzedékét. 

Az esemény úttörő jellegéről és sikeréről Pignitzky Dorottya így nyilatkozott: „Az OVEP implementáció fő célközönsége eddig az iskolák, tanárok voltak. Most először nyitottunk az utánpótláskorú sportolók felé is. Örömmel tapasztaltuk, hogy jól működött a program, amit megálmodtunk, és szüksége van a fiatal sportolóknak az ilyenfajta módszertanra, fejlesztésre, szemléletre, motivációra.”