70 esztendős a jég magyar királynője

Regőczy Krisztina 1955. április 19-én született Budapesten. „Negyedik generációs pedagógus család egyke gyermeke voltam, szüleim mindennel meg szerettek volna ismertetni. Balettoztam, művészi tornáztam, néptáncoltam, zongoráztam, németül tanultam. Hogy levegőn is mozogjak, télen kimentem nagyapámmal a Vajda Péter utcai iskola udvarára, ott húztam magamra korcsolyát először. Megszerettem a sportágat, ott maradtam. Edzések, műjégpálya, versenyek, közben jégtáncpárost alkottunk Sallay Bandival; tizenhét csodálatos esztendő következett” – emlékezett vissza korábban a MOB honlapjának a kezdetekre Regőczy Krisztina.

Pályafutásuk csúcsán 1980-ban, az olimpián és a göteborgi Európa-bajnokságon ezüstérmesek, a dortmundi világbajnokságon aranyérmesek, majd még kétszer profi világbajnokok. Moszkva után ugyanis profinak állhattak, ami abban az időben nagy dolog volt. 1972-től egymás után kilencszer lettek magyar bajnokok, 1974-től minden világ- és Európa-bajnokságon az első hat között végeztek, világversenyeken és kontinensbajnokságokon összesen nyolcszor állhattak dobogóra.

Vb-ken arany-, ezüst- és bronzérmet is jegyeznek, Eb-ken két-két ezüst és bronz a mérlegük. A BSE sportolójaként Regőczy Krisztina és Sallay András az 1976-os innsbrucki olimpián ötödik, Lake Placidban második helyen végzett.

„Hetvenhatban az volt óriási dolog, hogy az olimpia műsorán először szerepelt a jégtánc, s mi, magyar páros ötödik, pontszerző helyen tudtunk zárni. Nyolcvanban pedig olyan dolog történt, amit Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, az olimpia botrányának nevezett. A pontozóbírók az orosz párost hozták ki győztesnek, annak ellenére, hogy a közmegítélés szerint a mi gyakorlatunk volt a jobb, a szebb, végül ezüstérmesek lettünk. Még az amerikai kommentátor is azt mondta, miközben az orosz himnusz hangjaira minket, magyarokat mutattak, hogy ’kérem, ez az a páros, amelynek az olimpiát nyernie kellett volna’. Az emberek szeretete azonban mindent kárpótolt...” – mondta korábbi interjúnkban az olimpiai szerepléseivel kapcsolatban.

Az élsportot jégrevü váltotta, az Ice Follies és Holiday on Ice kötelékében bejárták az Egyesült Államokat és Kanadát. Krisztina később jégtánciskolát nyitott, a kilencvenes évek második felétől lát el sportvezetői feladatokat is. Los Angelesben, Bostonban, Hawaii-on, San Franciscóban saját jégtánciskolájában tanított; a 90-es években Budapesten a magyar utánpótlás-neveléssel foglalkozott edzőként, Tornászda és Szépségház néven fitneszszalont nyitott. 1996-tól lett a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) jégtánctechnikai bizottságának és edzőbizottságának elnöke, feladatai közt különböző továbbképző programokat is irányított; 2010 októberétől 2018-ig az ISU műkorcsolyázó és jégtánc ágazatának sportigazgatója.

Jelentős aktivitás jellemzi az olimpiai mozgalomban is; a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének 2001 és 2017, elnökségének 2009 és 2017 között tagja, közben a MOB Nők a Sportban Bizottságának vezetője; 2019-től tiszteletbeli MOB-tag. Az Olimpiai Védnöki Testület tagjaként a 2024-es budapesti olimpiarendezésért is dolgozott.

Ma is szívesen vesz részt a hazai eseményeken, legyen az MOB-közgyűlés, téli olimpiai fogadalomtétel, szépkorú olimpiai érmeseknek szervezett karácsonyi találkozó, vagy éppen a milánó-cortinai téli olimpia előzetes sajtóeseménye.

Örök eleganciájával, közvetlen stílusával, fittségével, kedvességével, mosolyával mindíg a társaság egyik központja tud lenni.

Nemzetközi sportszakemberként, az ISU sportigazgatójaként, sportdiplomataként több olimpián is részt vett. 1996-tól a nemzetközi szövetség (ISU) edzői bizottságának elnöke és jégtánc szakbizottságának vezetője, 2010-től a műkorcsolya, jégtánc és szinkronkorcsolya szakági sportigazgatója.

Elismerései közt többek mellett MOB Fair Play Életmű Trófea-díjas (2021), MOB-érdemérmes (2023), Sallay Andrással közösen Prima-díjas (2014) és Budapestért-díjas (2019); a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség életműdíjasa (2016).

Ma Budapest és Siófok között ingázva kétlaki életet él.

Isten éltesse, Krisztina!