Básti István 80 éves

Básti István 1944. szeptember 19-én született Salgótarjánban. A nógrádi gyermekévek után – a salgótarjáni Gedőc-tetői „iskola” és az acélgyári focicsapat után – 14 évesen leigazolják, majd még mindig a város klubjában, az akkor NB I/B-s SBTC-ben lép pályára 1963 augusztusában a Ganz-Mávag ellen a felnőttek között Bodola Gyula meghívására; 18 évesen a megyei ifjúsági válogatottal országos bajnok lett. A következő évben Grosics Gyula ismerte fel tehetségét, innen szép karrier indult. 1965-ben már NB I-ben lőtte a gólokat. 1971-72-ben klubszinten a nemzetközi porondra is kikerültek: az UEFA-kupában az AEK Athén ellen még gólt is lőtt.

A balszélső 1979. no­vember 3-án, hazai pályán, a Debreceni MVSC ellen játszotta utolsó bajnoki mérkőzését az élvonalban. Az SBTC 1980. március 26-án a svéd Jönköping Sodra együttesét fogadta és erre a barátságos találkozóra még egyszer összeállt a legendás Szalay–Répás–Básti középpályás sor. Básti később Pásztóra igazolt, amellyel feljutottak az NB III.-ba, igaz, ott már nem játszott, majd Taron fejezte be az aktív játékot.

„Báró” a kor leírásai, Szepesi György közvetítései alapján a „nagy Inter” játékmesteréhez hasonlítva, a „magyar Corso”; a „hazai mezőny egyik legtechnikásabb labdaművésze” volt. Legnagyobb sikereként részt vett a mexikói olimpián, ahol a csapattal aranyérmesek lettek.

A Nógrád Megyei Hírportálon 75. születésnapja alkalmából így emlékezett: „Örültünk, hogy vidéki fiatalként ott lehetünk Mexikóban. Szerencsénk volt annyiban, hogy aki az A-válogatottban játszott, nem léphetett pályára az olimpiai csapatban, így a „második vonalból” válogattak. A tornán négy alkalommal – Salvador, Ghána, Izrael, Guatemala ellen – jutottam szóhoz, óriási élmény volt a világ legnagyobb sporteseményén játszani. Négy évvel később, a müncheni olimpián is kinn voltam, igaz, ott nem léptem pályára, egyszer ültem a kispadon.”

Játékos-pályafutását követően nem lett edző, noha a sporttól nem távolodott el. Egy ideig fogtechnikusként is dolgozott, de a sportpályát nem hagyta el. 1988-tól ’90-ig a Stécé technikai vezetője, majd a szakosztály elnökségének tagja, 1996-tól 2004-es nyugdíjazásáig a Salgótarjáni Létesítmény és Sport Kht. létesítményvezető-helyettese. 2007 és 2017 között a Magyar Olimpia Bizottság tagja, a Nógrád megyei közgyűlés delegáltjaként.

Básti István Szalay Miklóssal közösen tagja volt a magyar delegációnak 2018 októberében, amely részt vett a mexikói olimpia 50. évfordulója alkalmából rendezett emléktúrán. István, ha teheti, azóta is aktívan részt vesz a MOB és a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának eseményein.

„Legfőbb hobbim a horgászat, de szeretek kertészkedni is. Balatonudvardiban van egy kis nyaralónk. A legnagyobb örömöm, ha együtt van az egész család” – nyilatkozta korábban a nool-hu-nak.

Isten éltesse Básti Istvánt!