Facebook
Instagram
YouTube
TikTok
LinkedIn
95 esztendős a magyar röplabdasport doyenje, Kotsis Attiláné
Május 31-én tölti be 95. évét a magyar röplabdázás egyik legkiemelkedőbb személyisége, dr. Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella MOB Nők Sportjáért-díjas mesteredző. A női röplabdaedzők úttörője három olimpiára is kivezette a magyar női válogatottat, mely Münchenből, Montrealból és Moszkvából is pontszerző helyezéssel tért haza.
Kincsesy Gabriella 1928. május 31-én született. Sportszeretete, érdeklődése hamar kiderült, lakhelyén, a Wekerle-telepen a fiúkkal focizott, majd belekóstolt az atlétikába, úszásba, kosárlabdázásba, teniszezésbe. A negyvenes évek elején a MAC versenyzője lett, a röplabdával szervezett szinten a háborút követően, a Partizánszövetség csapatában ismerkedett meg komolyabban, Prohászka Lászlónál. Hamarosan Bieliczki István a válogatottba is behívta, 1949-ben már tagja volt a budapesti főiskolai világbajnokságra készülő magyar együttesnek. Ő volt az első magyar női röplabdázó, akinek a játéka az ötvenes években megütötte a magasabb nemzetközi mércét. 1949 és 1957 között 26 alkalommal játszott a válogatottban. Legnagyobb sikerei közt világbajnoki 6. (1952, Moszkva) és Európa-bajnoki 6. (1950, Szófia és 1955, Bukarest) helyezést is jegyez. Klubjai a Partizán, a BRE, a Ganz Villany és a Vasas Turbó voltak.
A TF-en diplomázott testnevelőként és szakedzőként. Edzősködni a Ganz Villanyban kezdett, az utánpótlással foglalkozott. A felnőtt női válogatott szövetségi kapitányaként páratlan sikereket ért el a magyar röplabdasportban. Három olimpiára juttatta ki nemzeti együttesünket, 1972-ben Münchenben 5., 1976-ban Montrealban és 1980-ban Moszkvában egyaránt 4-ek lettünk. Emellett több világ- és Európa-bajnokságon vezette legjobbjainkat: világbajnoki 4. (1970, Bulgária), világbajnoki 6. (1974, Mexikó), világbajnoki 10. (1982, Peru), Európa-bajnoki 2. (1975, Jugoszlávia), Európa-bajnoki 3. (1981, Bulgária és 1983, NDK), Európa-bajnoki 5. (1971, Olaszország) és Európa-bajnoki 9. (1985, Hollandia) helyek fűződnek szakmai munkásságához. Csapatai edzőként: a Ganz Villany, a Lendület, a Vasas Turbó, a Bp. Spartacus, a KSI, a Budaörs, a BVSC, a BSE, a BRDSE, a TFSE, a leány ifjúsági-, majd női felnőtt válogatott.
Folyamatosan képezte magát. Pedagógiából és pszichológiából is diplomát szerzett, németből és angolból is középfokú nyelvvizsgát tett, Magyarországon ő írta és védte meg először doktori disszertációját röplabdázásból.
Nyugdíjasként is szívügye a sportág, tanácsadóként az utánpótlást segíti.
Elismerései közt Mesteredző (1977), Prima Primissima-díjas (2019), Nők Sportjáért Életműdíjas (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje-díjas (1993), Kemény Ferenc-díjas (1998), tagja a Nemzetközi Röplabda Hírességek Csarnokának (2010), Papp László Budapest-sportdíjas (2013).
Isten éltesse a magyar röplabdasport „Gabi nénijét”!
(MOB-Média; fotó: MTI)
