A focipályától a moszkvai olimpia ezüstjéig – Maracskó Tibor 75 éves

Székesfehérváron sportos iskolai labdarúgóközegben mozgott otthonosan, akár a később olimpiai ezüstérmes Kű Lajos csapattársa is lehetett volna. De csakhamar az uszodában találta magát, háromtusázni kezdett, első versenyét meg is nyerte, maga az akkor már olimpiai bajnok Balczó András adta neki a további inspirációt. 1964-ben Benedek Ferenc hozta fel a székesfehérvári MÁV-ból a fővárosba, egyenesen a Csepelbe – Balczóék mellé. A tokiói olimpia évében egy újabb öttusakarrier kezdődött.

Maracskó Tibor Székesfehérváron született 1948. szeptember 8-án. 1960-ban kezdett háromtusázni, nevelőedzője Jakab Endre. Országos serdülő, majd ifi bajnok. Négy év után költözött Budapestre. 1973-ban jött az első nagy siker, a londoni világbajnokságon tagja volt a bronzérmes csapatnak. Egy év múlva ezüstöt nyertek, majd ’75-ben jutottak csúcsra és állhattak a dobogó tetejére. Ilyen előmenetellel lett tagja a montreali csapatnak is, ahol bronzérmet szereztek, majd négy év múlva Moszkvában következett az ezüst. Vébékről öt érmet számlál: egy aranyat és két-két ezüstöt, bronzot. Jelentős nemzetközi eredményeit csapatban érte el. Egyéniben Moszkvában pontszerző 5., Montreálban 13. Magyar bajnokságokon a számos csepeli csapatsiker mellett ’75-ben lett egyéniben második, ’73-ban harmadik. 1982-ig a Csepel öttusázója; ’68 és ’81 között a válogatott tagja.

„Minden úgy volt tökéletes, ahogy történt. Elégedett vagyok a pályafutásommal. Csapatban értem el a legnagyobb sikereimet és gyakorlatilag mindent az öttusának köszönhetek” – összegzett a pentathlon.hu „Legendák” sorozatában.

A TF-en szerez szakedzői diplomát ’82-ben. „A hírnevemet kihasználva, mozgáskoordinációt oktattam kábszeres gyermekeknek. Ők felnéztek rám és erőt merítettek a sikeres sportemberből.”

Rövid ideig edzőként is dolgozik, ’82 és ’87 között a Csepel mestere, de ez „csak” egy fél évtizedet jelentett a pályafutásában; a rendszerváltás időszakában új sportágra talált – vagy a triatlon találta meg őt.

„1985-ben meghívtak az első Vasi Vasemberre, hogy legyen egy híres sportoló az indulók között. Szombathelyen ismerkedtem meg a sportággal és Czencz Péterrel, aki meghívott Fadd-Domboriba vendégnek. Így kerültem a sportág vérkeringésébe… Az öttusa után jó kihívás volt a triatlon, büszke vagyok arra, hogy 1989-től 1996-ig a szövetség első embere lehettem… Örülök, hogy aktív részese lehettem a sportág népszerűsítésének. 1990-1996 között több korosztályos Európa-bajnokságot rendezhettünk, a folyamat csúcspontjaként pedig 2010-ben Magyarország volt a triatlon világbajnokság házigazdája” – idézi szavait a sportolna portál.

A kilencvenes évek közepétől vállalkozó, Pajor Gábor szintén korábbi öttusázó – világbajnoki ezüstérmes – társa.

Egyik hobbija a Forma 1. „Nagyon nagy rajongója vagyok a száguldó cirkusznak. A szezonnyitó Ausztrál Nagydíj alatt például felveszem Michael Schumacher egyik baseball sapkáját, élő telefonkapcsolatban vagyok az egyik barátommal és úgy nézzük a hajnali futamot a televízióban. Egyszerűen lenyűgözőek a teljesítmények a Forma 1-ben.”

Hetven felett is igen aktív, többek közt részt vesz a hazai rendezésű öttusa-világversenyeken, a MOB karácsonyi összejövetelein.

Isten éltesse Maracskó Tibort!