Elhunyt Béres Ernő helsinki olimpikon atléta

Béres Ernő 1928. július 30-án született Miskolcon, majd sportpályafutása Dunakeszin indult. A labdarúgás volt az első sportága, majd egy sérülést követően tért át az atlétikára. Első sikerei a Dunakeszi Magyarság Egyesülethez és a mezei futóversenyekhez köthetők.

A Vasas színeiben az 1952-es helsinki olimpián országos rekorddal a hetedik helyen végzett 5000 méteren, egy évvel korábban a főiskolai világbajnokságon 1500-on második volt.

A Béres Ernő, Garay Sándor, Rózsavölgyi István és Iharos Sándor alkotta 4x1500 méteres váltó 15:29.2 perccel világcsúcsot állított fel 1953. szeptember 23-án a Népstadionban.

A válogatottban 16-szor szerepelt, hatszor nyert magyar bajnokságot, három távon volt országos csúcstartó.

Versenyzői pályafutásának befejezése után a BEAC-ban edzősködött, volt a magyar szövetség szakmai vezetője. A Kertészeti Egyetem Testnevelési Tanszékét is vezette. Több mint 66 éven át tevékenykedett versenybíróként, még az elmúlt évben is közreműködött néhány viadalon célbíróként.

2015-ben, a Puskás Ferenc Stadion búcsúztatásakor 87 évesen még lefutotta a 400 métert; 1953-ban is ebben a stadionban érte el a világcsúcsot.

Nyugdíjas éveiben tagja lett a dunakeszi horgászegyesületnek, emellett futott és úszott is rendszeresen.

Nagy álma volt, hogy ott lehessen az augusztusi budapesti világbajnokságon, de második combnyaktöréséből nem épült fel.

A Vasas SC 2006-ban Örökös Tag, majd 2013-ban Aranygyűrű kitüntetésben részesítette.

A Magyar Olimpiai Bizottság részvétét fejezi ki a családnak és az atléták közösségének.

(MTI, MOB; fotó: MTI, vasassc)