98 éves a magyar olimpiai bajnokok doyenje, Benedek Gábor

Benedek Gábor 1927. március 23-án született Tiszafüreden, katonacsaládban, édesapja hivatásos katona. A soproni katonai középiskola diákja volt, bátyjával, Ferenccel mindketten hadiapródnak tanultak. A II. világháború alatt a frontra is kivezényelték őket, ahol – Dániában – hadifogságba estek, majd onnan tértek vissza Magyarországra. A katonai „vonalnak” köszönhették mindketten azt is, hogy megismerkedtek az öttusával. Edzője volt Karácson László és Kecskés István is.

Mindketten edzőként tevékenykedtek aktív élsportolói éveik után, a Honvédban Gábor gardírozta a ’60-as évek kiválóságai közül Móna Istvánt, Török Ferencet, Török Ottót és Plank Gábort; Ferenc pedig a Csepelben Balczó Andrást.

Benedek Gábor a háború után a Csepeli MTK-ban vívott és a Budapesti Honvédban öttusázott; utóbbiban 1948-tól a válogatott tagja '57-ig, versenyzőként két olimpián vett részt. 1952-ben, Helsinkiben csapatban arany-, egyéniben ezüstérmes lett, majd egy évvel később Magyarország első világbajnoki címét is begyűjtötte. A legenda szerint az erről szóló híradás indította el Balczó Andrást az öttusa felé. A melbourne-i játékokra is favoritként utazott, ám '56-ban családos emberként és hazafiként is rányomta bélyegét a teljesítményére az itthoni helyzet; egyéniben 6., csapatban 4. lett. Az olimpiai kiutazás közben beválasztották az olimpiai csapat forradalmi bizottságába.

Benedek Gábort 1956-ban nyíltan vállalt véleménye miatt később politikailag megbízhatatlannak bélyegezték, elvették kitüntetéseit és a versenyzéstől is eltiltották. Volt időszak, amikor szikvízgyártóként kellett megkeresnie a kenyérre valót, holott Kereskedelmi Főiskolát végezve korábban a Csepel Vas- és Fémművekben dolgozott könyvelőként, dolgozott filmgyári kaszkadőrként, amikor szűkös anyagi helyzetbe került, világbajnoki címéért kapott Higany nevű lovát is el kellett adnia.

Kislánya betegsége miatt 1969-ben családjával (kisfia akkor még itthon maradt, 1971-ben csatlakozott csak szüleihez) Németországba utazott, ott telepedett le, ma is a Bonn melletti St. Augustinban él, kettős állampolgár. Ha teheti, évente hazalátogat – ilyenkor pilismaróti háza a „központja” – és örömmel vesz részt a MOB vagy a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának rendezvényein. Felesége a gyermekgyógyász dr. Heim Pál unokája.

Elvégezte a Testnevelési Főiskolát, edző lett a hatvanas években először a Honvédban, majd Németországban, ahol többedmagával öttusaközpontot szervezett, később vívómesterként ment nyugdíjba a kilencvenes évek első felében.

Benedek Gábor 2025 januárjában, a tornászlegenda Keleti Ágnes halálát követően lett a legidősebb magyar olimpiai bajnok. A magyarok doyenje a bajnokok sorában – az oldestolympians összesítése alapján – a francia kerékpáros Charles Coste (101), a finn északi síző Heikki Hasu (98) és az örmény Nikita Simonyan (98) labdarúgó után a világ negyedik rangidőse.

Sportága örökös bajnoka. Szülővárosában díszpolgári címet kapott; nevét, szellemét őrzi a tiszafüredi városi sportcsarnok, és a helyi sportolók elismerésére létrehozták a Benedek Gábor-díjat.

Isten éltesse Benedek Gábort!